A Biennálén első alkalommal részt vevő Angola nemzeti pavilonjának Luanda, Encyclopedic City (Luanda, enciklopédikus város) című kiállítása Edson Chagasnak az ország fővárosáról készített 23 nagy méretű fotóját vonultatja fel, a zsűri méltatása szerint nagy érzékenységgel vizsgálva a helyben rejlő ellentmondásokat.
Olyan paloták nyílnak meg a Biennálé idején a látogatók előtt, melyek egyébként nem: a Velencei Képzőművészeti Kiállítás a város évszázados köntösében nyújt betekintést a képzőművészet legújabb hullámaiba. A kiállítás június 1-jén nyitott.
Konrad Smolenski lengyel pavilonban felállított Everything was forever. Until it was no more című kiállítása a harangokat és a hangfalakat állítja egymás mellé, vagyis jobban mondva egymással szembe, az alkotással ugyanis a tradicionális, néha primitívnek tűnő harangokkal szemben valami egészen
mást jelentenek a modern hangfalak. Irak is kiállított a Biennálén: egy nonprofit szervezet vállalata magára a feladatot, hogy bemutassa Irakot, kicsit más szemszögből, mint ahogy azt megszokhattuk. Pengetős hangszerből szólt lágy zene, amit akár a szőnyegen fekve is meghallgathattak az érdeklődők.
Evitától a google-fordítóig
Az argentin pavilon senki számára nem közömbös ? vagy támadott, vagy védett ? Evita hétköznapjait mutatja be: tükörben vetített videón figyelhetjük meg készülődés közben a stilizált alakot. Új-Zéland Bill Culbert munkáját állította ki: újraértelmezte a háztartás elemeit,
fénycsövek kerültek a székekbe, asztalokba, de még az üres tisztítószeres flakonokba is. Sokak által megfejthetetlennek bizonyult az egyébként a legnagyobb várakozói számot produkáló francia kiállítás, mely idén a német pavilonban kapott helyet ? 2013-ban ugyanis helyszínt cserélt egymással a két ország nemzetközi jellegüket hangsúlyozva. A franciák a 2001-es Biennálé legjobb fiatal művészét, Albanian Anri Salat kérték fel a kiállításra, aki a pavilon három termében a zenével foglalkozik. Két művészt figyelhetünk meg: egy hölgyet és egy urat. Egyiküket egy keverőpult mögött, másikukat zongorán játszva. Igen nagy területet foglalt el a kínai helyszín, ahol többek között palackozott tengervizet lehetett hazavinni, vagy megtekinthető volt az a téglafal, melyekre kínai mondások google-fordítóval varázsolt angol ?megfelelőit? írták fel.
Tudást összegez a művészet
Massimiliano Gioni főkurátor az idei Biennálénak egy öt évtizeddel ezelőtti gondolatkísérletre utalva a Palazzo Enciclopedico címet adta. Marino Auriti 1955-ben tette közzé egy gigászi épületkomplexum, az Enciklopédikus palota terveit, amely az emberiség tudását összegezve minden jelentős találmányt bemutatott volna. Massimiliano Gioni a címmel arra utalt, hogy a tárgyi hagyatékokon túl a művészetnek is szerepe van a világban rejlő tudás összerendezésében.
A velencei képzőművészeti seregszemlén idén debütáló országok közül a legnagyobb várakozás a Vatikán bemutatkozását előzte meg; az első kiállítás In principio (Kezdetben) címmel a bibliai teremtéstörténet mához szóló üzenetét elemzi.
Hazánkat Asztalos Zsolt képviseli a Biennálé magyar pavilonjában, akinek Kilőtték, de nem robbant fel című alkotását állították k. A munka a II. világháborúban élesített, de aztán fel nem robbant bombák kegyeleti és feszültséget jelentő mivoltát hangsúlyozza, jelezve, hogy mindennapi életünket is átszövik szociális, politikai, magánéleti feszültségek. Egy templom, a San Lio ad otthont az idei magyar részvétel másik projektjének: Mátrai Erik Gömb című kiállítása szeptemberben nyílik, és két hónapig, a Biennále november 24-i zárásáig lesz látható.
A legjobbak
A Palazzo Enciclopedico legjobb művészének járó Arany Oroszlánt Tino Sehgalnak ítélte a Sofía Hernández Chong Cuy (Mexikó), Francesco Manacorda (Olaszország), Jessica Morgan (Nagy-Britannia) Bisi Silva (Nigéria) és Ali Subotnick (Egyesült Államok) alkotta nemzetközi zsűri, kiemelve, hogy a fiatal brit művész munkái sikerrel lépik át a művészeti ágak közti határokat.
A 2013-as biennále legjobb fiatal művészének járó Ezüst Oroszlánt a francia Camille Henrot vehette át az első közönségnapon megrendezett díjátadón. A zsűri különdíjjal jutalmazta az amerikai Sharon Hayes, az olasz Roberto Cuoghi, valamint Litvánia, Ciprus és Japán pavilonjainak kiállításait.
A biennále életműdíjait Massimiliano Gioni főkurátor ajánlására idén az osztrák Maria Lassnig és az olasz Marisa Merz kapta meg.
