Animáció és épített környezet – Filmvetítés és beszélgetés

A színpadi díszlettervezés és a filmes környezet jelentőségét senkinek nem kell bemutatni, de lényegesen kevesebb szó esik arról, hogy az animációs filmeknél is milyen fontos szerepet játszhat az épített környezet. Az esemény első órájában hat olyan, számos díjjal is jutalmazott filmet vetítenek le, melyek vizualitásának, történetvezetésének szerves részei a minket körülvevő épületek. Ezt követően az alkotók osztják meg saját tapasztalataikat a témában.

Ászity Boglárka: Alvások (2019)

„Az Alvások című animációs filmet saját és a családommal kapcsolatos élményeim, emlékeim inspirálták. A filmben bemutatott emlékmozaikok bár mélységesen személyesek, olyan tapasztalatokat közvetítenek, amelyekhez mindenki kötődhet, és valami univerzális élményre tapintanak rá az alvási szokásainkkal kapcsolatban” – írta az alkotó.

Balogh Fábián: Our House (2018)

A tinédzserkor előtt álló fiú barátaival egy ártatlan délutáni kaland során felfedez egy félig felépített, elhagyatott, szürke épületet a kertvárosban. A ház felfedezése közben a földszinten egy bezárt ajtóra bukkannak. Megpróbálják az ajtót különböző módokon feltörni, berúgni, ez sehogy sem sikerül, így végül a főszereplő egy téglával töri be a garázs hátsó ablakát. Ezáltal túllépi saját határait, belső késztetésből, valamint a csapatszellemtől túlhevülve megszegi saját erkölcsi szabályait.
A történtek után bűntudata hatalmába keríti, és a gyötrő érzéstől minél rövidebb úton szeretne megszabadulni, de kérdéses, hogy ez sikerül-e pusztán a tárgyi bizonyíték eltüntetésével.

Darabos Éva: Pá, kis panelom! (2019)

A film elején főszereplőnk arról értesül, hogy hamarosan el kell költöznie otthonából, amely egy panelházban található. A felkavaró hír hatására elöntik az érzelmek. Búcsúkönnye beton nehézségű monolittá fejlődik, amelynek becsapódásával egy fiktív körkép kezdődik a karakterünk számára hamarosan múlttá váló telepi életről.

Felvidéki Miklós: Gorgon (2016)

Miután lopáson kapták rajta, egy piti zsebtolvaj romos bérházba menekül az őt üldöző rendőr elől. Arra viszont egyikük sincs felkészülve, ami a ház falai között várja őket. Rabló és pandúr triviális konfliktusát egy sokkal hatalmasabb fenyegetés szorítja háttérbe. Amint ugyanis belépnek a kapun, hamis víziók és délibábok kezdik csapdába csalogatni vagy űzni őket. A film egy klasszikus kísértetház-történet azzal a csavarral, hogy nem egy hegytetőn álló, düledező kastély a kísértetjárás helyszíne, hanem egy eklektikus, budapesti bérkaszárnya.

Natália Azevedo Adrade: Tövisek és Szálkák (2019)

Három unatkozó, elhanyagolt gyermek bezárkózott életét képzelt kalandok töltik ki, mígnem eljön a nap, amikor megpróbálnak kijutni a külvilágba. Elfoglalt anyjuk érzelmileg teljesen közömbösnek tűnik. Ahogy a gyerekek nőnek és az anya napi rutinja egyre kimerítőbbé válik, lassan fény derül a rejtélyes ház titkaira.

Szénási Marcell: Zűrös környék (2017)

Egy fiú elindul otthonról, keresztülmegy a városon, közben részesévé válik annak a bizarr hangulatnak, ami átlengi az utcákat meg az embereket. Nonszensz halálesetek és értelmetlen jelenetek jönnek vele szembe, ami sokkal inkább a néző számára meglepő, mert a hősünk könnyen túllendül az ilyen mindennapos dolgokon, és megy tovább. A film egy benyomást, hangulatot idéz, minden, ami a cselekményben felbukkan, csupán ezt igyekszik erősíteni. Hasonlít egy álomhoz: minden következetlenül történik, eltávolodunk a realitástól.

Nyitókép: Ászity Boglárka: Alvások. Forrás: MOME