A különleges animációs sorozat első részében – többek között – látható a régi Nemzeti Színház teljes pompájában, akárcsak a pesti alsó rakparton a Hungária Nagyszálló, az első, avagy régi Erzsébet híd, a Döbrentei téri Szent Demeter templom, a Kálvin tér vagy épp a Lloyd-palota, ami a főváros legszebb klasszicista stílusú palotája volt. 

De megmozdul a Dísz tér és a Szent György tér közötti területen lévő, 1879-82 között épült Honvédelmi Minisztérium épülete is. Kallina Mór terveinek leghangsúlyosabb eleme az óriási méretű, téglalapra szerkesztett kupola volt, melynek két oldalán állt Szász Gyula allegorikus szobra. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett épületegyüttest 1949-ben rommá nyilvánították, elbontották, csupán a Honvéd Főparancsnokság épületét tartották meg az első emelet magasságáig. A sorozat egyediségét az adja, hogy ezekről a helyekről most először mozdulnak meg a fotók.

Az Animatiqua stúdió szerint a film legnagyobb különlegességét az a paradox hatás adja, amikor a néző azt érzékeli, hogy mozog a Duna a régi Erzsébet híd alatt, hogy a felhők hol lassabban, hol gyorsabban szállnak, csobog a szökőkút, felbukkan egy kismadár, egy autó vagy épp a Dunán egy hajó. Így egy teljesen más világba csöppen a néző, mintha csak egy állóképet nézne, ráadásul egy olyan korszakban, ahol a legtöbben még nem is éltünk.

„Egy kép felér ezer szóval, egy film felér ezer képpel” – ez az Animatiqua kreatív stúdió mottója, akik állóképekből múltidéző filmet készítettek. Az ötlet Kondacs Andrástól, a stúdió alapítójától származik.

A filmek forrásához a Fortepan képeit használták fel. Bár az első film még csak most készült el, a sorozat következő részéről elárulta a terveket. „A második rész amolyan detektívregény-szerű lesz. Mind zenében, mind dramaturgiájában a detektíves filmek hangulatát fogja megidézni, és lehet majd nyomozni, hogy mi, miért és hogyan tűnt el. A mi célunk nem csak az, hogy szórakoztassunk, hanem, hogy értéket és tudást adjunk” – tette hozzá a rendező.