I. Lajos király és Kotromanics Erzsébet 1353-ban kötött házassága sokáig gyermektelen volt. Az 1370-es évek gyermekáldással kezdődtek, azonban "csak" leányok születtek: Katalin, Mária és Hedvig. A magyar király nehéz helyzetbe került, mivel a magyar jogrend nem ismerte a női uralkadó fogalmát. Ezért Lajos minden megtett, hogy valamelyik leánya biztos háttérrel rendelkezzen, ha uralomra kerül. Természetesen a dinasztia azt is szem előtt tartotta, hogy a leánygyermekek milyen férj-jelölttel kössenek majd házasságot. Katalinnak a francia trónörököst szemelték ki, azonban ez a házasság a leány halála miatt nem valósult meg. Máriát IV. Károly fiával, Luxemburgi Zsigmonddal jegyezték el. Hedvig vőlegénye Habsburg Vilmos lett. Lajos halála után Mária került a magyar trónra. A legitimáció alapját az jelentette, hogy a leányt fiúsították, és így magyar királlyá koronázhatták. A 11 éves Mária helyett édesanyja, Erzsébet irányította az országot. A nőuralom végül polgárháborúhoz vezetett, Zsigmond 1387-es trónra lépésével Mária háttérbe szorult.
