Három évvel ezelőtt egy idősebb olasz úr 2500 éves dél-amerikai sírból származó ritka smaragdokat próbált eladni Dél-Floridában. Ugo Bagnato régésznek azonban sejtelme sem volt arról, hogy vevője szövetségi ügynök. Bagnato megmutogatta a dominó nagyságú, értékes drágaköveket, és elmesélte, hogy a dél-amerikai hatóságok megvesztegetése és hamis papírok segítségével sikerült az illegális árut az Egyesült Államokba csempésznie. Az amerikai vámhivatal kiderítette, hogy a régész 400-nál is több perui és kolumbiai leletet - szemfedőt, ékszereket, terrakotta edényeket - rejteget a kisteherautójában. Bagnatót letartóztatták, és 2006-ban kiutasították az országból.
A régészeti lelőhelyek kifosztása nem csupán az érintett országnak okoz kárt, hanem elpusztítja a kutatási lehetőségeket is. "A nemzeti kultúra nem eladó. Nem ajándék, amelyet otthonunkban mutogathatunk" - véli Anthony Mangione, az ICE miami irodájának vezetője. Pedig pontosan ez történik. Az értékes áru titokzatos úton kerül az Egyesült Államokba, ahol különböző módokon értékesítik őket.
A legújabb esetek:
- A szövetségi hatóság mintegy 1000 leletet szállított vissza Irakba, köztük egy 100 ezer dollár értékű templomalapító követ, amelyre 2001. június 7-én bukkantak a New York-i Christie's aukcióján. Az értékes kincset, amelyet több más tárggyal együtt lefoglaltak, az Öböl-háború végén lopták el a Bagdadi Múzeumból.
- Májusban az arizonai Tucsonban négy tonna, Argentínából származó fosszíliát foglaltak le, köztük 2 millió éves dinoszaurusztojásokat, tojáshéjmaradványokat, megkövesedett fenyőtobozt és őskori rákkövületeket. A hatóságok szerint egy argentínai székhelyű társaság hozta az országba a leleteket. Letartóztatás nem történt, de az ősmaradványokat visszaszolgáltatták Argentínának.
- Februárban letartóztattak egy pilótát, amiért a Kairó közelében fekvő Ma'adi Museumból ellopott 370 dinasztikus kor előtti leletet, és 20 ezer dollárért eladta egy texasi műkincskereskedőnek. Az i.e. 3000-re tehető tárgyakat az 1920-as, '30-as években tárták fel. George Johnson pilótát bűnösnek találták, és most az ítéletre vár.
Az egész piacot a régiségek iránti kereslet mozgatja, és a kereslet egyre nő. Ehhez jön még, hogy Dél-Amerika, a Közel-Kelet és Afrika szegényebb lakói készpénzért bármilyen régészeti lelőhely kirablására hajlandók. Már rengeteg darab eltűnt, és a szegény országok nem képesek ellenőrzésük alá vonni az illegális kereskedelmet.
A csempészáruk nagy részét amerikai repülőtereken és kikötőkben fogják el. Gyakran bőröndökbe rejtve szállítják az árut, máskor az ügynökök bizalmas információk alapján és az eBay oldalain kutatva bukkannak újabb és újabb tárgyakra. Ha felmerül a gyanú, szakértőkhöz fordulnak. Néha kiderül, hogy csak egy hamisítványról van szó, de gyakran lélegzetelállító tárgyak kerülnek elő. Az 1990-es években például volt olyan, hogy egy 15 darab perui múmiát és aranyat rejtő ládára bukkantak.
Az eseteket nehéz felgöngyölíteni. A szövetségi tisztviselők szerint igen nehéz rábizonyítani egy személyre vagy egy társaságra, hogy tudomása volt az illegális áruk csempészéséről. A bűnös szándék bizonyítása nem egyszerű.
A múzeumok és galériák időközben megpróbálják útját állni az Egyesült Államokba érkező kulturális leletek áradatának. Az Amerikai Múzeumok Szövetsége kiadott egy útmutatót arról, hogy az említett intézményeknek hozzáférhetővé kell tenniük a tulajdonukban lévő leletekről szóló jegyzőkönyveket, és szigorúan ellenőrizniük kell a beszerzéseket. A New York-i Metropolitan Museum of Art és a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum úgy döntöttek, hogy visszaadnak Olaszországnak minden olyan leletet, amelyről kiderült, hogy fosztogatásból származik vagy lopott.
