Több elnevezése volt a szigetnek – tudták meg az Arany János a Margitszigeten program résztvevői Sidó Anna muzeológustól – így az egykori Nyulak szigete, Boldogasszony szigete, Palatinus- és Nádor-sziget a török korban Lányok szigete nevet viselte, háremet tartottak itt a törökök szép lányokkal.
Arany János 1877-től rendszeresen a Margitsziget lakója, nyaranta a Nagyszálló emeletén bérelt egész nyárra egy Dunára néző, kétszobás lakóhelyet. A születésének bicentenáriumi évében létrejött program – Arany nyomában bejárni a Margitszigetet, az Őszikék versciklus és a Toldi szerelme keletkezési helyét – máig népszerű. Sidó Anna művészettörténész kalauzolta a résztvevőket augusztus 16-án Csörsz Rumen István zenei és Szatmári Attila versmondó kíséretével a kirándulásnak is beillő irodalmi sétán.
Arany a 19. században szemtanúja lehetett Budapest világvárossá fejlődésének. Késői verseiben megjelennek a nagyvárosi lét jellegzetességei, impresszionista hangulatképek, megelőzve akár Adyt. Kapcsos könyvében, melynek fakszimile kiadását lapozgathatták a résztvevők, megtaláljuk a Hídavatást vagy a Tölgyek alatt című, itt keletkezett versét. Bár nagy költőnk végső nyughelye a Fiumei úti sírkertben van, tölgyfák övezte szobra emlékeztet bennünket kedvelt pihenőhelyére.
A sziget kertészeti kialakítására jellemző angolkertet épületromok teszik hangulatossá, s a már római kortól lakott föld bővelkedik ezekben. Leghíresebb a sziget névadójának, Árpád-házi Szent Margitnak egykori lakhelye, a Domonkos-rendi kolostor. Arany maga is rajzolt térképet a szigetről és a romról. A képecske eredetijét éppen a bicentenáriumi év kutatásai nyomán lelték fel Nagyszalontán, ahol ma is őrzik. Nem láthatta viszont költőnk egyik legrégebbi egyházi épületünket, a Szent Mihály kápolnát, melyet egy 1914-es vihar nyomán tártak fel, amikor a kidőlt fa gyökerei között harangot találtak.
Arany már korábban is járt a szigetre fürdőkúrára. A fürdők létesítése és szállók kialakítása a kiegyezés utáni években József főherceg terveinek köszönhetően kezdődött, aki a Margit fürdőt és a ma is üzemelő Nagyszállót építtette a kor sztárépítésze, Ybl Miklós tervei alapján. Érdekesség, hogy az ekkor már nagypolgári közönség számára is látogatható helyet csak vízi járművel közelíthették meg, hídlejáró a szigethez csak 1900-ra épült.
Arany János itt tartózkodásának kezdetét áldott évnek is nevezik az irodalomtörténészek, mert a nyugalomnak és ihlető környezetnek köszönhetően több verset írt, mint az ezt megelőző 25 évben. Szatmári Attila színművész tolmácsolásában hallhattuk a Tamburás öregúr, Öreg pincér és A tölgyek alatt című remekműveket. Arany Daloskönyvéből és megzenésített verseiből Csörsz Rumen István énekelt gitárkísérettel. A séta közben lezúduló nyári zápor miatti szünetben a Margitszigeti Szabadtéri Színpad kerengőjébe behúzódó résztvevőket is betanította, így a Népdal című megzenésített verset együtt énekelhették az előadóval:
„Elesett a Rigó lovam patkója,
Jeges az út, majd kicsúszik alóla,
Fölveretem orosházi kovácsnál, –
Ej no! hiszen több is veszett Mohácsnál!”
A következő különleges irodalmi sétán Krúdy Gyula nyomában járhatnak a jelentkezők a Margitszigeten a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Margitszigeti Színház szervezésében, augusztus utolsó vasárnapján.
