A képviselők 174 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el kormánypárti politikusok határozati javaslatát, amelyben a nemzet költőjének, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb egyéniségének nevezik Arany Jánost.

A parlament döntésével kimondta, hogy támogatja és szorgalmazza az Arany János munkásságáról szóló rendezvények, megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok készítését ?mind az anyaországban, mind a határon túl élő magyarság és a diaszpóra magyarsága körében?.

Arany János a magyar kulturális közösségi tudat egyik sarokköve, nemzeti identitásképző ereje máig ható ? írták az előterjesztők.

Barabas-arany

 

Arany János

Arany János magyar költő, tanár, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára volt, a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. Nevezték szalontai nótáriusnak, de szülővárosában a ?hallgati ember? titulussal illették. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.

 

Műveinek teljes gyűjteményét a költő halála után csakhamar kiadta régi kiadója, Ráth Mór; összes munkáit 8 kötetben 1884?1885-ben, hátrahagyott iratait és levelezését pedig fia, Arany László szerkesztésében és jegyzeteivel, négy kötetben 1887?1889-ben. Arany János bronzszobrát a költő műveiből vett alakokkal (Toldi, Rozgonyi Piroska) Stróbl Alajos mintázta, a Magyar Nemzeti Múzeum előtt állították fel és 1893 tavaszán leplezték le. Tiszteletére portrészobrot avattak a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban a Dóm tér keleti oldalán. (A szobor szintén Stróbl alkotása.) Szintén szobrot állított nagy szülötte tiszteletére szülővárosa, Nagyszalonta is.