?A magyar iparművészek a magyar kultúra két remek alakjára, Arany Jánosra és Kodály Zoltánra emlékeznek ezzel a kiállítással. A két művész között egy sor különbség van ugyan: más kort jelképeznek és jellemeznek, ám a tartalmak tekintetében hasonlóak. Ezeket a tartalmakat keresik a magyar művészek a 21. században? ? mondta dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója köszöntőbeszédében. Aknay János Kossuth-díjas festőművész, a MAOE elnöke hozzátette: a művészek olyan témát ragadnak meg, amely nagy fontossággal bír az Arany- és a Kodály-emlékév kapcsán. ?Az alkotók gyönyörű munkákkal jelentkeztek? ? hangsúlyozta.
?Arany János zeneszerzőként is tevékenykedett, és tehetségesnek bizonyult, Kodály Zoltán pedig a magyar klasszikus költők, így Arany János, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és Balassi Bálint verseire írt műveket, de kortárs irodalmi alkotások is felkeltették az érdeklődését, többek között Ady Endre, Balázs Béla és Móricz Zsigmond művei? ? kezdte megnyitó beszédét Lencsés Ida Ferenczy Noémi-díjas kárpitművész, a MAOE Iparművészeti Tagozata vezetőségének elnöke, a kiállítás kurátora. Mint elmesélte: az Arany-centenáriumi előkészületek közben, 1917-ben előkerült Arany kottás kézirata, mely 148 lejegyzésből áll ? ám ezt csak 1952-ben adták ki Arany János népdalgyűjtése címmel, Kodály és Gyulai Ágost jegyzeteivel. Emellett Kodály rendszerezte és tudományosan is elérhetővé tette Arany népdalgyűjtését, illetve az ő kezdeményezésére indította el a Magyar Rádió az Édes anyanyelvünk című műsorát, melyet Lőrincze Lajos és Grétsy László vezetett. ?Ennek a szellemi kapcsolatnak az eredményeképpen rendeztük meg a kiállítást, melyen kultúránk két jelentős alkotójára emlékezve műveik által inspirált kortárs alkotásokat állítottunk ki? ? zárta beszédét.
?A két művész közötti kapcsolat nem csupán játék az évszámokkal és az évfordulókkal, hanem tényleges szellemi közösséget takar? ? hívta fel a figyelmet D. Udvary Ildikó művészettörténész, a Pesterzsébeti Múzeum igazgatója Arany és Kodály kapcsolatára. ?Kodály azt is megfogalmazta ? tette hozzá ?, hogy miben áll a zene és a verselés valódi testvérisége: ?az igazi lírai költő verse zenei hangulatból születik?. A költő és a zeneszerző összetartozása tehát nemcsak szellemi irányultságukban, a népzene, a népdal, a népköltészet iránti lankadatlan érdeklődésükben keresendő, hanem magában az alkotófolyamatban, az alkotás szerkezeti felépítésében.
A zene és a költészet mellé pedig a mai kiállítás kapcsán felsorakoztathatóak a vizuális művészet sokféle megnyilatkozási formái is: 33 művész 60 alkotása felidézi, alakítja és újrateremti Arany és Kodály emlékét textilfestmény, szobor, térplasztika, művészkönyv és plakát formájában. Találkozhatunk elsődleges formai irányultságú, leíró alkotásokkal és számos, Arany- és Kodály-művekre asszociáló, illetve a munkásságukat továbbgondoló, intellektuális jellegű munkákkal. Láthatók a művészek portréi, a Kodály-módszer, de előfordul, hogy Arany és Kodály alakja egymás mellett is megjelenik az alkotásokon. A plasztikák sorában az elvont formák mellett hangszerekkel: fonográffal és CD-lemezekkel is találkozhatunk. A formák áramlása, ismétlődése, rendje, a színek sokrétűsége, a tónusok harmóniája, a vonalak íves hullámzása, plaszticitása, pontos formaképzése ? mind-mind a vizuális művészet nyelvén felhangzó zenei képlet részletei, melyek tovább építhetik és gazdagíthatják a két művész munkássága által közvetített szellemi tartalmakat. Egy ilyen emlékkiállítás nem csupán a megidézésről és a megidézettekről szól, hanem azokról a most élő alkotókról, akik számára bármilyen formában Arany és Kodály életműve, munkái inspirációt adtak, adnak egy új, nem csupán illusztratív műalkotás elkészítéséhez? ? összegezte D. Udvary Ildikó.
A kiállítás január 18-ig megtekinthető.
Kultúra.hu
Fotók: Papp Eszter
