Arany-szövegek zenei köntösben

Arany János szövegei számos irodalmi művet megihlettek. Alkotásai ötven dalt, hat operát, négy egyéb zenés színházi alkotást, hét szimfonikus költeményt és nyolc oratorikus művet ihlettek meg.

Számos zeneszerző merített a balladairodalomból, például Farkas Ödön, Rékai Nándor és Szokolay Sándor. ?Farkas a Tetemrehívás történetét háromszereplős féltékenységi drámává alakította át, ám balladaoperájának stílusa nem tudta a feszültségeket kifejezni. Ugyanezt a balladát választotta témájául Szokolay Sándor is, aki 1962-ben izzó hangulatú balettet komponált. A táncdráma a visszaemlékezések szerint drámaiságával a Vérnászt előlegezte meg. A sikeres pécsi bemutató után azonban eltűnt a mű partitúrája. Rékai A nagyidai cigányok (1906) című szatirikus operáját két változatban is bemutatta, de közönségsikert csak a György barát (1910) című történeti operájával vívott ki. Amíg a korabeli közönség a György barát kritikus hangvételét elfogadta a tragikus történet felhangjaként, addig A nagyidai cigányok szatíráját nem. A közönséget főként Rékai egyenetlen stílusa zavarta? ? mondta az irodalomtörténész.

A Toldi szerelméből Mihalovich Ödön írt zenedrámát. A szövegkönyvet Csíky Gergely írta, amelyet később Ábrányi Emil dolgozott át a zeneszerzővel együttműködve.

?Az opera első változatát Gustav Mahler budapesti Wagner-vezénylései inspirálták, viszont a Toldi stiláris, szimfonikus-operai hazai előzménye a Szent Erzsébet legendája és az István király lehetett? ? hangsúlyozta Windhager Ákos.

A nagyszabású, három felvonásos zenedrámában Toldi és Piroska tragikus szerelme bontakozik ki, amelynek bűnnel terhelt súlya Piroskát halálba rántja, Toldit pedig kirekeszti a társadalomból.

A tragikus végkifejletről a kutató így nyilatkozott: ?A boldogság már az Arany-eposzban sem adatik meg egyikük számára sem, ám Mihalovich még az Arany-szövegnél is tragikusabb véget festett meg partitúrájában. A tragikus témák zeneköltője örömmel és szenvedéllyel nyúlt e szövegkönyvhöz, és életműve csúcsát hozta létre. A hatalmas zenekar hol lírai pasztell hangulatot kelt, máskor periódusokon átívelő orgonaponttal fokozza a feszültséget, vagy éppen motívumok sorát görgeti drámai tempóban. A motivikus és a melodikus dallamképzés szempontjából a hazai romantikus operairodalom kiemelkedő példája az opera második felvonásbeli szerelmi kettőse.?

Az előadásban elhangzott, hogy az egyetlen kivétel Arany zenei recepcióját sújtó feledés alól Karl Jenkins A walesi bárdok című kantátája, amelyet az elmúlt három évben több ízben is játszottak.

Összevetve Arany zenei portréját Vörösmartyéval, Petőfiével és József Attiláéval, szintén lappangó tartalmakra találhatunk. A kérdés az, hogy napjaink színes és virágzó hangversenykultúrájában mikor és miként tudnak megjelenni az eddigi Arany-újraírások, valamint az újak ? zárta előadását Windhager Ákos.

Felhasznált forrás: Windhager Ákos: Arany János szövegei nagyzenekari köntösben (esszé)

Kultúra.hu