Aranyhajú hármasok címmel jelent meg egy kötet, amelyből színházi előadás is készül. Toót-Holló Tamás műve ősi magyar naphéroszainkról, az aranyhajú gyermekekről szól – hangzott el a budapesti Nemzeti Színházban szerdán tartott, könyvbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón.

Toót-Holló Tamás író, szerkesztő a Cédrus Művészeti
Alapítvány gondozásában megjelent könyv mellett felhívta a figyelmet a hozzá
kapcsolódó internetes tudástárra, az aranyhajuharmasok.hu weboldalra, valamint
a darabhoz készült zeneműre, egy crossover folkoperára is, amelynek szerzője
Bársony Bálint szaxofonművész és Elek Norbert zongoraművész, a Magyar Rhapsody
Projekt két frontembere.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója bejelentette, hogy a művet a következő évadban bemutatja rendezésében a színház.

„Régen kaptam ilyen inspiráló szöveget” – fogalmazott.

Arról beszélt, hogy a darab sokkal több, mint egy színpadi mű, titkokat, kincseket rejt, felfedezése útján kapuk nyílnak meg előtte. Felidézte: utoljára akkor érezte ezt, amikor a szarvassá változott fiú témájával, Juhász Ferenc művével kezdett foglalkozni az 1990-es években. Mint mondta, a Nemzeti Színházban mindig is a saját gyökerekből táplálkozó színpadi világot próbálták újraszülni, saját színházi nyelvüket keresik, próbálják újra felfedezni. Ezen az úton fontos esemény lesz a darab bemutatója.

„Csodálatos irányok vannak benne, asszociációkat ébreszt” –
fogalmazott a műről.

Kitért arra, is, hogy újra pályázik a színház vezetésére, és
ha sikerrel jár, a harmadik öt éve első évadának reprezentatív előadása lesz a
zenés darab.

Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, az Aranyhajú hármasok egy ismert népmese feldolgozása, a kötet szerzője szerint azonban ősmítoszról van szó. Toót-Holló Tamás a mítosz rekonstrukciójáról szólva elmondta: olyan, mintha elfelejtettük volna ezt az örökségünket, valójában ez még sincs így, mert népmeséink, népdalaink, gyerekmondókáink őrzik ezt a kincset, ez a tudás benne rejtőzik minden magyarul beszélő és érző ember lelkében.

Szólt arról is, hogy prózaíróként a garabonciás diákok körüli hiedelemvilágot próbálta meg új értelmezésben megmutatni, és a régi magyar istenpantheon örökségeit, a magyar naphéroszokat – akik csak látszólag mesehősök – szereti felfedezni, akik közül az aranyhajú gyermekek messze a legizgalmasabb szellemi jelenések, istenalakok számunkra, magyarok számára.

Arról beszélt, hogy szerzőként a célja minél hatásosabban, minél többekhez eljuttatni üzenetét, és zeneműként ez az üzenet nagyobb horderejűvé válik. Mint kiemelte, ebben az ősmítoszban a magyar megmaradás olyan titkai rejtőznek, amelyekből ma is okulhatunk. Az aranyhajú lányokat megölik, de csodás metamorfózisokon keresztül újra meg újra visszatérnek közénk. Az aranyhajú fiút elűzik, sorsára akarják hagyni, de a magyar vidék oltalmazza őt, és megmarad nekünk.

Az eseményen az Aranyhajú Hármasok Produkció kiadásában megjelent folkopera stúdiófelvételére felkért három főszereplő, Vadkerti Imre, Szemerédi Bernadett és Molnár Levente egy-egy dalt adott elő a darabból. A sajtótájékoztatón a dráma- és tanulmánykötet mellett bemutatták a hozzá kapcsolódó internetes tudástárat, amelyen többek között mesekatalógus, videóblogsorozat, a folkopera teljes zenei anyaga és a hozzá készült első videóklip is megtalálható.

A képen Vidnyánszky Attila rendező, Toót-Holló Tamás író, szerkesztő, az Aranyhajú hármasok című zenés színpadi mű szerzője, Bársony Bálint zenész, az Aranyhajú hármasok című folkopera zeneszerzője és Elek Norbert zongoraművész, a folkopera másik zeneszerzője. Fotó: MTI/Kovács Anikó