Az arany az egyik legritkább elem a Földön, amely neutroncsillagok összeütközésekor keletkezett az űrben, és onnan került bolygónkra. Hogy pontosan mennyi arany van a Földön, és mennyit bányásztunk eddig ki, több becslés is létezik. Az amerikai földtani intézet (USGS) szerint az emberiség eddig körülbelül 206 ezer tonna aranyat termelt ki a kőzetekből és folyókból, míg a World Gold Council adatai szerint ez a mennyiség 238 391 tonna. Ez utóbbi mennyiség elférne egy mindössze 22 méter oldalhosszúságú kockában.
Bár az arany kitermelhető részének jelentős részét már kibányászták, még mindig vannak gazdaságosan kinyerhető készletek. A USGS 64 ezer tonnára becsüli a fennmaradó bányászható készleteket, amelyek Oroszországban, Ausztráliában és Dél-Afrikában találhatók a legnagyobb mennyiségben, ugyanakkor 2024-ben Kína volt a világ legnagyobb aranykitermelője. A World Gold Council szerint viszont a készletek „csak” 54 770 tonnát tesznek ki.
Az eddig bányászott és ismert aranykészletek így összesen 251 ezer és 271 ezer tonna közé tehetők, ám ebben jelentős bizonytalanság van. Ráadásul a Föld kérgében lévő arany koncentrációja nagyon alacsony: átlagosan 4 milliomod gramm arany található egy tonna kőzetben. Így elméletileg a kéreg összes aranytartalma 400 millió tonnára tehető, ám ez gyakorlatilag kinyerhetetlen, mert nem koncentrálódik kitermelhető formában.
A kéregben lévő arany később, körülbelül négymilliárd éve, a „késői nagy bombázás” idején becsapódó meteoritokkal érkezett. Azóta új arany már alig került a bolygóra, a meglévő készletek csak földtani folyamatok révén rendeződnek át.
A cikk forrása itt olvasható.
