Arcot kapnak a középkori angol irodalmi munkák névtelen másolói

Kultpol

? A londoni Guildhall írnokai láthatatlan láncszemet formálnak a középkori szerzők, mint Geoffrey Chaucer és az ő első közönségük, a ma általunk tanulmányozott kéziratok eredeti tulajdonosai között ? nyilatkozta a kutatócsapatot vezető Linne Mooney.
 
A kutatás során először a Geoffrey Chaucer Canterbury meséit elsőként másoló Adam Pinkhurst személyét azonosította a Yorki Egyetem professzoraként dolgozó Mooney. A projekt pénzügyi hátterét az Arts and Humanities Research Council négyéves támogatása biztosítja. A kutatásban részt vesznek a Sheffieldi és az Oxfordi Egyetem szakértői is.

A projekt elindította új, díjmentesen hozzáférhető honlapját a www.medievascribes.com címen. Az oldalon megtalálható az egyes kéziratok részletes leírása és az egyes másolók kézírásának jellegzetességei, amelyhez mintákat is mellékeltek a honlap készítői. A honlapon nyolc betűformát is bemutatnak, amelyek alapján az azonosításokat végzik. Kutatásaik során Mooey és Estelle Stubbs felfedezték, hogy a londoni Guildhall hivatalnokai készítették el több kiemelkedő angol irodalmi kézirat korai másolatait.

A másolók közt volt John Marchaut, aki a város hivatalnoka volt 1399 és 1417 között. Ő másolt le kettőt Chaucer Canterbury meséinek négy legkorábbi kéziratából, emellett leírta John Grower Confessio Amantis-át valamint William Langland és John Trevisa kéziratos műveit is. Richard Osbarn, a városi kamara titkára Chaucer egyik művének (Troilus and Criseyde) két korai kéziratát másolta át, valamint William Langland és ismeretlen angol írók műveit sokszorosította. John Carpenter, Marchaut hivatalának örököse szintén lemásolta a Troilus és Criseyde-t, valamint a Confessio Amantis-t is.