A Bécsi Zsidó Hitközség (IKG) megbízásából készült jogi szakvélemény szerint a Leopold Múzeum képgyűjteményének 13 darabja nácik által üldözött személyek tulajdona volt. Amikor Rudolf Leopold, a múzeum alapítója megvásárolta a festményeket, akkor "tudott erről, vagy tudnia kellett volna és azzal is tisztában kellett lennie, hogy valószínűleg elkobzott vagyontárgyakról van szó" - mondta a szakvéleményt készítő Georg Graf, a Salzburgi Egyetem magánjog professzora.
A háború után állami múzeumokba és gyűjteményekbe került árjásított műtárgyakat a vonatkozó jogszabály alapján vissza kell szolgáltatni az eredeti tulajdonosnak vagy az örökösnek. A Leopold Múzeum állami pénzből épült, és a központi költségvetés évi 2,7 millió euróval (700 millió forint) támogatja a működését. A múzeum - Bécs egyik fő attrakciója - első látásra tehát eléggé állami intézménynek tűnik, de a helyzet ennél bonyolultabb. A műtárgyak ugyanis az 1994-ben a Schiele-szakértő Leopold és az osztrák állam által közösen létrehozott magánalapítványhoz (Leopold Museum Privatstiftung) tartoznak, a törvény pedig alapítványokra nem vonatkozik.
Az egyik vitatott státusú képet, Egon Schiele Hauser am Meer (Tengerparti házak) című festményét 1938-ban kobozták el a nácik. Becslések szerint az alkotás értéke csaknem tízmillió euró, és a tulajdonos Nagy-Britanniában élő leszármazottai most szeretnék visszakapni. A 83 éves műgyűjtő hallani sem akar erről. "Soha nem zsaroltam ki senkitől semmit és nem is vásároltam olyan műtárgyat, amelyről tudtam, hogy zsidóké volt" - fejtette ki egy februárban adott interjúban. Ariel Muzicant, a hitközség vezetője azt válaszolta, hogy a legjobb lenne bezárni a múzeumot, amíg nem rendeződik az ügy.
"Az elmúlt hetek vitái nem növelték Ausztria tekintélyét, különösen nem a Leopold Alapítványét" - nyilatkozott Claudia Schmied kulturális miniszter. "Tisztáznunk kell a helyzetet, és megoldást kell találnunk" - mondta Schmied. A miniszter elvárja, hogy az alapítvány "megnyíljon" a kormányzat által delegált független szakértők előtt, akik feladata megállapítani a gyűjtemény minden egyes darabjának eredetét.
Felülvizsgálják a műtárgy-visszaszolgáltatási törvényt is. Jelenleg az Ausztria Németországhoz csatolása és a háború vége - 1938 és 1945 - között elkobzott műtárgyakat lehet visszaigényelni. Az időbeli hatály a tervek szerint kiterjedne az 1933-1938 közötti időszakra is. A módosított jogszabály továbbá nemcsak a műtárgyakra, hanem a "mozdítható tárgyakra" vonatkozna, így például a természettudományi és a technikai múzeumokba került értékekre is. A területi hatály is változna; az Anschlussal megszűnt Első Osztrák Köztársaság területe helyett a Harmadik Birodalomban bárhol elrabolt és osztrák gyűjteménybe került tárgyakat vissza lehetne perelni.
A Leopold Múzeumba küldött szakértők áprilisban kezdik a munkát, a minisztériumban pedig húsvét óta külön munkacsoport dolgozik a Leopold Alapítvány ügyén. A tárca jogászainak nyárig konkrét javaslattal kell előállniuk - tájékoztatott a miniszter. Claudia Schmied csütörtöki sajtótájékoztatója után Ariel Muzicant úgy nyilatkozott, hogy az új törvény hatályának a Leopold Alapítvány gyűjteményére is ki kell terjednie, hogy a képek visszakerülhessenek a jogos tulajdonoshoz, a múzeumot pedig addig is be kellene zárni.
(Múlt-kor/MTI)
