Rangos amerikai filmdíjat kapott az Árva operatőre
Az Amerikai Operatőrök Szövetsége Erdély Mátyásnak ítélte a Spotlight-díjat Nemes Jeles László rendező Árva című filmjének operatőri munkájáért – tájékoztatott a Nemzeti Filmintézet.
A Spotlight-díj a legrangosabb nemzetközi szakmai elismerések egyike a kiemelkedő operatőri teljesítmények díjazására.
Az Amerikai Operatőrök Szövetsége (American Society of Cinematographers, ASC) március 8-án este 40. alkalommal adta át nagy presztízsű díjait Los Angelesben.
Az Árva 35 mm-es filmre forgott, nagyrészt budapesti helyszíneken, valamint az NFI Stúdió fóti műtermében és filmgyártó bázisán újonnan felépített kültéri díszletben. Teljes képi utómunkája az NFI Filmlaborban készült, az egyedi látványvilág létrehozásáért különleges digitális fényelést és speciális előhívási eljárásokat alkalmaztak a Nemzeti Filmintézet szakemberei – tájékoztatott az NFI.
Erdély Mátyás Kossuth-díjas operatőr közel húsz éve dolgozik együtt Nemes Jeles László rendezővel. A film magyarországi premierjének idején, tavaly októberben beszélgettünk vele. A rendezővel való közös munkáról így nyilatkozott: „Minden döntés közös döntés. Az én dolgom az, hogy a film rendezőjének a vízióját segítsem konkrétumokra lefordítani. (…) Általában már a forgatókönyv első verzióját megkapom Lászlótól, és sok időt töltünk azzal, hogy végigbeszélünk mindent, sokszor pedig változtatásokat is eszközölünk – nemcsak vizuálisan, hanem dramaturgiai szempontból egyaránt. (…) Rengeteg beszélgetés van ebben a munkában arról, ahogy aztán a film nyelvét alakítjuk majd, sok dolog menet közben alakul és egyszerűsödik, érlelődik.”
Arról, hogy hogyan építette fel a film fojtogató légkörét, ezt mondta: „Én semmit sem építek egyedül. A film sokösszetevős műfaj. Én mit tettem ehhez? Nem éltem az ʼ50-es években, a korról szerzett tudásom filmes és irodalmi forrásokra támaszkodik, viszont pontosan el tudok képzelni egy ilyen rendszert. (…)
Ha megértem, hogy mit jelent az, hogy nincs szabadság, akkor azt tudom ábrázolni.”
Az Árva 1957 tavaszán, Budapesten játszódik. Az elbukott forradalom után a magyar társadalom nagy része a megtorlásoknak, a forradalmárok és ellenállók eltűnésének, a reménytelenségnek köszönhetően behódolt, és elkezdődött a több mint három évtizedig tartó Kádár-korszak. A 12 éves Andort édesanyja egyedül neveli, a fiú még bízik benne, hogy a háborúban eltűnt édesapja vissza fog térni. Egy nap megjelenik náluk egy férfi, aki azt állítja, hogy ő Andor apja. A fiú nem hajlandó apjának tekinteni az idegent. A férfi azonban beköltözik hozzájuk, és a fiú kénytelen leszámolni illúzióival. Miközben az anya és fia közötti szakadék egyre mélyül, Andor elhatározza, hogy bármi áron, de megmenti családját a férfitől.
Kritikánkban így írtunk a filmről: „Minden apró részlet a helyén van: a színészi játék éppúgy, mint a vizualitás és az átgondolt forgatókönyv. Ez nem A besúgó színes-szagos „hollywoodi szocialista” világa, hanem az a szürke kilátástalanság, amelyben az embereknek csak egyetlen, szakadt ingük van, és egy pisztoly birtoklásáért még egy gyereket is felakaszthatnak. Amelyben rajtaütésszerűen kipakolhatják a csomagjainkat, és bármit elvehetnek belőlük, vagy elhurcolhatnak már azért is, mert régi sorsjegyek vannak nálunk, a főnök pedig Sztálint élteti, hogy lehetőleg mindenki meghallja.”
A filmhez kapcsolódó kiállítás a Kiscelli Múzeumban április 12-ig tekinthető meg, erről szóló írásunk ide kattintva olvasható.
Címlapfotó: Nemes Jeles László és Erdély Mátyás az Árva forgatásán. Fotó: Barakonyi Szabolcs/Mozinet
