Az értékes dokumentumért a várakozások szerint akár 1,5 millió dollárt (közel 300 millió forintot) is megadhatnak a december 10-i árverésen.
Az iratra a bátyja, John F. Kennedy elnöksége idején igazságügyi miniszterként szolgáló Robert Kennedy tett szert 9500 dollárért a Christie's 1964-es árverésén. A politikus a lincolni emancipációs proklamációból merített ösztönzést a polgárjogi előrelépésekhez az 1960-as években.
Abraham Lincoln 1863 első napján írta alá az emancipációról szóló proklamációt, amely mindörökre szabadnak nyilvánította az északiak által elfoglalt déli területeken élő rabszolgákat. (A rabszolgaság teljes eltörlését csak az alkotmány 1865-ben elfogadott 13. kiegészítése mondta ki.)
Robert Kennedy 1968-ban merénylet áldozata lett, a dokumentumot azóta felesége őrizte. A proklamációból mindössze 48 - Lincoln által utólag aláírt - példányt nyomtattak, ezeknek már csak kevesebb mint a felük van meg. Tizennégyet közintézményekben, nyolcat vagy tízet pedig magántulajdonban őriznek. Az eredeti, kézzel írt dokumentum a washingtoni Nemzeti Archívumban van. A proklamáció aláírása előtt Lincoln azt mondta: "Soha életemben nem voltam biztosabb abban, hogy helyesen cselekszem, mint most, amikor aláírom ezt az iratot".
Száz évvel később az Egyesült Államok a polgárjogi küzdelmek közepette hasonló helyzetben találta magát, Robert Kennedy pedig a lincolni politikából merített erőt. A Kennedy család birtokában lévő példány "az 1860-as és az 1960-as évek legnemesebb eszményeit, Robert Kennedyt és Abraham Lincolnt, a polgárjogi harcot és a polgárháborút köti össze" - vélekedett David Redden, a Sotheby's elnökhelyettese. Mint hozzáfűzte, a dokumentum "két kor talizmánja, egyben emlékeztető arra, hogy a szabadságért folytatott küzdelem még nem ér véget".
A példányt Bostonban, Philadelphiában és New Yorkban is kiállítják, mielőtt kalapács alá kerül.
