A felújított épületet a Károli Gáspár Református Egyetem fogja használni.

A palotát Csekonics Margit kapta nászajándékba szüleitől, majd a rezidencia az elit közösségi életének központjává és fontos tárgyalások színhelyévé vált, ám a kommunista rendszer nem értette és nem tudta megbecsülni kulturális javainkat, amelyek ezt az épületet is jellemezték. A felújított épület az egyetemi mindennapoknak, valamint az egyházi és egyetemi ünnepi alkalmaknak is otthont ad majd, s a hallgatók 21. századi technikai körülmények között folytathatják tanulmányaikat. Az oktatást egyebek mellett digitális táblák, kivetítők, hatalmas előadóterem, szemináriumi termek és könyvtár is segíti majd.

Az épített örökségben a nemzetformáló, szimbolikus jelentőségén túl gazdasági lehetőségek is rejlenek, amelyek számos területen, például turisztikai vagy kulturális téren is megmutatkoznak.

A kormány még 2015 végén döntött arról, hogy a felújítást követően a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja a főváros VIII. kerületében található Károlyi-Csekonics-palotát, és a Múzeum utca 17. és a Reviczky utca 6. szám alatti épületegyüttest a szomszédos épületben működő Károli Gáspár Református Egyetem használatába adja. A palotát 1881-1885 között építtette Csekonics Margit és férje, Károlyi István a bécsi Ferdinand Fellner és Herman Helmer tervei alapján. A Károlyi-Csekonics-palotának hányattatott sors jutott: a II. világháborúban jelentősen megsérült és később sem kapott méltó felújítást. A háború után hosszú ideig az Országos Műszaki Könyvtárnak adott otthont az épület, 1965-1966-ban két szint ráépítésével bővítették az épület Reviczky utcai szárnyát, közben pedig 2004-ben műemléki védelem alá került.

Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán