Orbán Balázs kifejtette, a kormány több mint százmilliárd forintot szán országszerte kastélyok és várak felújítására, azok ugyanis a nemzet kulturális értékeinek markáns részét képezik, az értékmegőrzés pedig fontos az ezeréves nemzet számára. Ennél is fontosabb, hogy a beruházások a jövőnek szóljanak, a közösségeket szolgálják, és azzal, hogy sok látogatót vonzanak, új gazdasági bázisok legyenek helyi szinten.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere elmondta, a beruházásoknál két vezérelvet követnek: azok legyenek önnfenntartók és helyi vállalkozások dolgozzanak rajtuk. Emlékeztetett, az új városvezetés 11 évvel ezelőtt, megválasztása után rögtön zászlajára tűzte, hogy az akkor még pusztuló kastélynak visszaadja eredeti pompáját. Megjegyezte, Gyulán a kulturális intézményrendszer a nyertese volt az elmúlt évtizednek, összesen ötmilliárd forintot költöttek az Erkel Ház, a Vigadó, a Kohán Képtár, a művelődési központ és a kastély felújítására; de több tíz millió forint értékű fejlesztések történtek a könyvtárban és a várszínházban is.

Kovács József országgyűlési képviselő gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia (1814–1878) életét idézte fel, akiről a szárny a nevét kapta. Kijelentette, hogy jelenleg ez Magyarország legnagyobb bálterme, amely komplex szolgáltatást nyújt az ide látogatóknak.

A szárny „hiánypótló funkcióiról” Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kft. ügyvezető igazgatója beszélt. Elmondta, a beruházás három fő elemből áll. A bálterem és rendezvénytér exkluzív helyszínként a korszerű berendezés mellett békebeli, elegáns hangulattal várja vendégeit. A csemegetárban megismerhetők és megvásárolhatók mindazok a tájjellegű ételek, gasztronómiai különlegességek, amelyek Gyula város és környéke ízvilágát tükrözik. A látványkonyhában többek között kemence, forgatógrill, sparhelt segítségével lehet megismerkedni korabeli konyhatechnikai eljárásokkal. Meg lehet tapasztalni, milyen volt egy korabeli nemesi lakomára történő előkészület, a vacsoraasztal megterítése, és meg is kóstolható, milyen ételkülönlegességeket fogyasztottak a nemesek a 17–19. században.

Virág Zsolt szerint az itt megvalósított funkciók más felújításoknak is példát fognak adni; a teremfoglalások pedig már most igazolják a koncepció helyességét. Megjegyezte, a kastély főszárnyában kialakított múzeum – megnyitása első évében – rögtön a három leglátogatottabb hazai kiállítóhely közé került.

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont épülete egymáshoz L alakban csatlakozó, két szárnyból áll, a főépületből, valamint a kiskastélyszárnyból. A kétmilliárd forintból felújított főszárnyat 2016 márciusában adták át, család-, kastély- és életmódtörténeti interaktív kiállításnak ad otthont.

A kiskastélyszárny – amelyet időközben Stefánia-szárnyak neveztek el gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia (1814–1878) emléke előtt tisztelegve – belső felújítását 2019 októberében kezdték meg. Uniós forrásból nettó 705, hazai támogatásból további 250 millió forintot költöttek rá.

Az Almásy-kastély kiskastélyszárnya 1807-re készült el Czigler Antal tervei alapján, eredetileg uradalmi tiszti szárnyként üzemelt. A nemesi család a nagy gazdasági világválság idején elszegényedett, ekkor ide költöztek át a főépületből, a cselédséget pedig egy új épületben szállásolták el.

 Jankovich Stefánia 1838-ban kötött házasságot gróf Wenckheim Józseffel. 1839-ben hangversenyt rendeztek a kastélyban a kórház megépítéséhez gyűjtést is rendezve, amelyen Erkel Ferenc is fellépett. 1849-ben gondoskodtak a Gyulára érkező honvédtisztekről. 1857-ben vendégül látták Ferenc József császárt és Erzsébet császárnét. 1870-ben ő alakította meg a rendszeresen jótékonykodó Gyulai Nőegyletet, amelynek első elnöke volt.

Fotó: MTI/Rosta Tibor