Az átadott parkkal olyan közösségi tér jött létre, amely Buda polgári hagyományait képviseli, miközben mindenben megfelel a 21. századi városok környezetvédelmi koncepciójának.
Először 1998 és 2002 között, majd 2010 után sikerült újjáépíteni a Millenáris környezetét. A világhírű Ganz-gyár fertőzött romhalmaz formájában élte meg a rendszerváltoztatást időszakát. 1998 után épült meg a Millenáris, a közösségi tereivel, parkjával, kulturális koncepciójával, az Álmok Álmodója kiállítással.
Ezt követően sokat kellett várni a folytatásra. A kormány 2013-ban döntött úgy, hogy befejezi a Millenáris projektet. A bontás 2014-ben, az építkezési kivitelezés 2017 nyarán kezdődött meg, az első ütem 2019. szeptemberében készült el – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kibővült Millenáris hathektáros zöldfelületével Buda egyik legnagyobb városi parkja és közösségi tere – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter. Hozzátette: a kormány 18,6 milliárd forinttal támogatta a beruházást.
Az új parkrész több mint két hektár területre terjed ki, ebből 17 ezer négyzetméteren zöldfelületet, több mint 650 négyzetméteren vízfelület alakítottak ki. Külön érdekesség az egyedi függőkert, a digitális vízfüggöny és a modern játszótér – tette hozzá Varga Mihály.
A park alá 500 férőhelyes mélygarázs is épült, amely jelentősen enyhíti a környék parkolási gondjait. A budai Széllkapu beruházás terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítésze Majoros Csaba és Balogh Andrea volt.
Fotók: MTI/Soós Lajos
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
