A Kortárs Magyar Dráma-díjat 2018-ban alapította Örkény István özvegye, Radnóti Zsuzsa. Az alapítás óta évente kiosztott irodalmi díjat az aktuális év legjobb kortárs, kritikus hangvételű, közéleti témájú, történelmi múltat feldolgozó és azzal szembenéző színpadi művének ítélik oda.

A díjat minden év február 24-én, Örkény István drámája, a Tóték bemutatójának napján (vagy annak közelében) adják át. 55 évvel ezelőtt ezen a napon volt Örkény István művének ősbemutatója a Thália Színházban.

Radnóti Zsuzsa szerencsének nevezte, hogy a járvány ellenére is meg tudták tartani a díjátadót. Hálás a Rózsavölgyi Szalonnak, amiért a kortárs drámát gyönyörűen gondozzák. Példaként említette Szakonyi Károly, Székely Csaba, Tóth Krisztina és Zalán Tibor műveit, akiknek szövegeit megszólaltatják.

Márton László a Bátor Csikó című drámakötetéért kapta a díjat.

Az ünnepségen elmondta, egy író két ok miatt örülhet. „Az egyik, hogy írhasson, és amit írhat, megjelenhessen. Mert ha nem írhat, ha például börtönben van, akkor joggal mondhatja, nem kegyes hozzá a sors. És ha írhat, de amit ír, évtizedeken át nem jelenhet meg, akkor is joggal panaszolhatja, hogy nem jut el olvasóihoz. Szerencsés sors jutott számomra, mert amit írok, az megjelenhet.”

„A drámának csak jót tesz, ha van benne szatíra. Más utak is vannak, de erről nem mondanék le” – mondta el. A szöveg zeneiségéről úgy tartja, az egyfajta fogódzó a színészeknek és a rendezőnek. „Az a drámaíró, akit színházilag nem kényeztettek el, nem tudott társulattal együtt dolgozni, annak el kell képzelnie egy létező társulatot, a folyamatos munkakapcsolat hiányában a szöveg zeneisége egyfajta pótlék” – fogalmazott Márton László.

Dömötör András és Bíró Bence a Káli holtak színpadi feldolgozásáért vehette át az elismerést.

Dömötör András rendező a díjátadón nem tudott személyesen jelen lenni, de videóüzenetben megszólalt: „Mindenkinek köszönöm, aki részt vett az egész lebonyolításában, Radnóti Zsuzsának pedig külön köszönöm, hogy létrehozta a díjat. Ez nem csak egy színházi díj, amit különféle teljesítményekért lehet kapni lehet, mert ez a legfontosabbról szól, ami egy adott színházi kultúrában díjazható: a kortárs dráma ügyéről.”

Bíró Bence dramaturgként később csatlakozott a projekthez, Dömötör Andrásnak addigra már kész ötletei, víziói voltak. „Én erre a vonatra felszálltam, és Andrással rengeteget dolgoztunk a szövegen: azt kiszedtük, majd egymás alá, után pakoltuk. Azon is gondolkoztunk, hogy a mű írója, Térey János vajon mit szólna hozzá, aztán mindig nagy önbizalommal azt mondtuk, talán tetszene neki” – mondta Bíró Bence.

A marosvásárhelyi Yorick Stúdió Lázadni veletek akartam című előadásának alkotóit is díjazták. Bódi Attila regényét Barabás Olga és Sebestyén Aba alkalmazta színpadra

Sebestyén Aba rendező elmondta: azért is vitte színpadra Bódi Attila drámáját, mert a korhoz, amit felidéz, személyesen is kapcsolódni tudott. Ismerősek voltak számára a figurák, a helyzetek. „Szerencsére nekem nem kellett hasonló atrocitásokon átesnem, de közeli ismerőseimnek igen. A félelem, a fenyegetettség és a kiszolgáltatottság érzése azonban számomra is ismerős. Ahogy a lázadás érzete is. A történet hosszú monológokból áll, Barabás Olga mégis kiválóan dramatizálta. Szerencsés találkozás volt, mert a tapasztalata hozzáadott a történethez, ami eleve is erős.”

A Kortárs Magyar Dráma-díjat először 2019-ben ítélték oda, akkor az Egy piaci nap színpadi szövegéért kapta Mohácsi János, Mohácsi István, Závada Pál, illetve a Megfigyelők című darabjáért Kelemen Kristóf. 2020-ban Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Török-Illyés Orsolya és Hajdu Szabolcs egy-egy művét ismerte el a díjjal a szakmai kuratórium. 2021-ben Spiró György a Sajnálatos események című drámakötetéért, illetve Garaczi László a Veszteg című karanténdrámájáért kapta a díjat.

Fotó: Szkárossy Zsuzsa