Botka László polgármester a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen úgy fogalmazott, Szeged a szabad magyar kultúra egyik fellegvára, olyan kiváló művészekkel és alkotókkal, nemzetközi hírű kulturális műhelyekkel és fesztiválokkal, akiknek és amelyeknek a hatása messze túlnyúlik a város határain.

A járvány okozta károk ellenére a tervek szerint a város az idei költségvetésében több mint 5 milliárd forintot fordít kulturális intézményeire, az alkotóműhelyek támogatására, ebből 3 milliárd forint az önkormányzat saját forrása – mondta a politikus.

A Szeged Kultúrájáért díjjal kitüntetett Apró Ferenc Szegeden szerzett jogi diplomát, majd tett szakvizsgát. Előzetes ismeretek nélkül kezdett foglalkozni szülővárosa múltjával. Fő érdeklődési területe a művészet- és irodalomtörténet, de írásaiban nem kevés új adatot hozott felszínre Szeged vendéglátásáról, tudott tájszavakat gyűjteni Bálint Sándor után, számos zenei tárgyú cikke jelent meg, s készített bibliográfiákat is. Az elmúlt tíz évben tíz könyvet írt Szegedről, a művészekről, akik itt éltek és alkottak.

Kiszin Miklós zenepedagógus, bőgőművész a szegedi konzervatóriumban, majd a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát. 17 éves korától koncertezik, 1986 óta tagja a Molnár Dixieland Bandnek. Főállásban énektanárként dolgozik a Szegedi Deák Ferenc Gimnáziumban. Zenészként és zeneszerzőként is közreműködött a Szegedi Nemzeti Színház több előadásán. 2009-ben az iskola korábbi és jelenlegi diákjaiból, amatőr muzsikusokból megalakította a Deák Big Bandet, melynek jelenleg is vezetője.

Az ünnepségen Kölcsey-éremmel ismerték el Bánvölgyi László szobrászművész, Gyimóthy Zoltán karmester, Lázár Bence András költő, író, Stefanik Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főügyelője, Kerek Tímea táncpedagógus, Roboz István nyugalmazott köztisztviselő, Dobosné Brezovszky Anikó könyvtáros, Földházi Magdolna, a Szegedért Alapítvány titkárságvezetője és Tóth Andrea bábkészítő tevékenységét.

Nyitókép: Kölcsey-érmek. Fotó: szeged.hu