Az évad legjobb magyar drámája díjjal ezúttal egy nagy közös vállalkozás, a székesfehérvári Vörösmarty Színház felkérésére készült Tragédia 2.0 szerzőit ismerték el. Darvasi László, Márton László, Tasnádi István és Závada Pál munkája, annak szakmai és közönségsikere fontos üzenet a drámák helyett gyakran színházi szövegekkel operáló korunkban: a színházi szövegek ún. irodalom felőli megközelítése továbbra is érvényes, és megfelelő „színházcsinálói” akarat mellett igazi közösségformáló erővé is válhat egy színház és egy város közösségének életében, ahogy ezt laudációjában Bagó Bertalan és Hargitai Iván is kiemelte. A mű könyv alakban is hozzáférhető, az előadás pedig műsoron van a Vörösmarty Színházban.
A drámaírás lehetséges irányainak sokszínűségét a most megjelent új Nyílt Fórum Füzetek kiadványban is nyomon követhetjük. A 2020/21-es XXXVI. Nyílt Fórum drámafejlesztési programjában elkészült hat színdarab a költői megközelítéstől a hagyományos szerkesztésmódig, tematikájában pedig a transzgenerációs traumáktól az egyéni identitás kérdéséig ível. Több műben is fontos szervezőerő a vidék és a főváros, Magyarország és Nyugat-Európa különböző társadalmi működésének hatása az egyes családok életére és a finom irónia, mellyel a szerzők az olykor tragikus eseményeket is szemlélni tudják. Bognár Péter, Dóka Péter, Lesi Zoltán, Maros András, O. Horváth Sári és Szilágyi Eszter Anna műveihez e-book formában is hozzájuthatunk.
A szerzők közül a Színházi Dramaturgok Céhe tagsága és a XXXVI. Nyílt Fórum résztvevői titkos szavazással Szilágyi Eszter Annának ítélték a 2021-es Vilmos-díjat ELDGJÁ (tűzkanyon) című drámájáért.
A Bálint Lajos-vándorgyűrűt felváltva kapja színházi titkár és dramaturg. Ezúttal Enyedi Éva kapta a díjat, ami igazi szakmai elismerés, hiszen a dramaturg kollégák szavazatai döntik el, kinek az addigi munkáját kívánják a nagy nyilvánosság előtt is elismerni. A hagyományokhoz híven a két éve díjazott Gáspár Ildikó laudálta az idei nyertest. Kiemelte Enyedi Éva sokrétű alkotó személyiségét, hogy nemcsak dramaturgként, hanem színészként és fordítóként is fontos szereplője színházi életünknek.
„Évi igencsak sokoldalú. Nem, Évi ennél sokkal több. Évi nem akar valaki más lenni akkor, amikor dramaturgként dolgozik. Évinek nem sok oldala van. Ő akkor is színésznő, amikor dramaturg, és akkor is dramaturg, amikor színésznő, amikor tolmács, amikor alkotótárs, művészeti munkatárs, amikor szerkeszt, adaptál, véleményt mond, amikor ír. Évi alkot és játszik, mindig, minden pillanatban. És közben elképesztő energiával van és volt jelen, az évek során, változatlanul.” A laudáció teljes szövegét itt olvashatjuk.
Fotó: Szkárossy Zsuzsa
