Huszonnégy tehetséges fiatal vehetett át idén állami zenei ösztöndíjat április 1-jén Budapesten. Fischer Annie zenei előadóművészeti ösztöndíjban 14, Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíjban 7, Lakatos Ablakos Dezső dzsessz-előadóművészeti ösztöndíjban 3 fiatal részesült. Az ösztöndíjakat a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. bonyolítja.
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a díjátadón arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatal alkotókat két dologgal lehet segíteni: az egyik a biztatás, amely mögött az elismerés, a visszaigazolás, az értő kritika áll, a másik a biztonság, amely a támogató közeget, a lelki, szellemi, egzisztenciális nyugalmat jelenti, beleértve az ösztöndíjakat is.
Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója arról szólt, hogy az ösztöndíj célja a pénzbeli támogatáson túl fellépésekhez, felkérésekhez juttatni a díjazottakat, megismertetni őket a szakmával, a szervezőkkel, hogy karrierjük lendületet kapjon.
Fischer Annie zenei előadóművészeti megosztott ösztöndíjban részesült Csabay Domonkos (zongora), Farkas Ferenc (kürt), Devich Benedek (nagybőgő), Hartmann Domonkos Péter (gordonka), Király Boldizsár (harsona), Korossy-Khayll Csongor (hegedű), Kovács Gergely (zongora), Mészáros Zsolt Máté (orgona), Papp Tímea (hárfa) és Tomasz Máté Milán (gordonka). Teljes ösztöndíjat kapott Balogh Ádám (zongora), Scheuring Kata (fuvola), Tóka Ágoston (orgona) és Zemlényi Eszter (szoprán).
Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíjat kapott megosztva Emszt András Gyula zeneszerző és Zámbó Jonatán zeneszerző. Teljes ösztöndíjban részesül Baqais Ádám zeneszerző, Békéssy Lili Veronika muzikológus, Kekkné Horváth Adél muzikológus, Németh Zsombor Tamás muzikológus és Virágh András Gábor zeneszerző.
Lakatos Ablakos Dezső dzsessz-előadóművészeti teljes ösztöndíjat vehetett át Bartók Vince (basszusgitár), Hidász Tamás (dzsesszdob) és Jónás Rezső (zongora).
A kulturális tárca (akkori nevén Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) 1998-ban alapította meg a Fischer Annie-ösztöndíjat, amelyet a következő években kibővített a dzsessz, a táncművészet, a zeneszerzés és zenetudomány, valamint a képző- és iparművészetek különböző ágaira. Az egyéves ösztöndíjak legfeljebb három ízben ítélhetők meg egy embernek.
Fekete Péter a Kultúra.hu kérdésére válaszolva elmondta: A havi 200 ezer forint ösztöndíj nagy lehetőségekhez juttathatja hozzá a fiatalokat. Elindulhatnak a pályájukon, tisztázhatják az iskolapadban korábban elsajátított tudást, megvalósíthatják a saját elképzeléseiket. Meglátása szerint a pénz mellett ugyanolyan fontos az ösztöndíjjal járó megannyi koncertlehetőség és a zenei szakma figyelme egyaránt.
Az államtitkár elmondta: a magyar állam nagyon fontosnak tartja a fiatal tehetségek segítését, hiszen kulturális helyünk a világban ezeken az embereken múlik. "Büszkék lehetünk Európa közepén arra, hogy ilyen gondoskodással tudunk odafigyelni a fiataljainkra" - állapította meg.
A jazz-zenészeknek járó Lakatos Ablakos Dezső ösztöndíj 1997-ben elhunyt névadója nagyon ismert és népszerű jazz-szaxofonos volt, méltó ahhoz, hogy egy ilyen rangos díj az ő nevét viselje. Felvetésünkre, hogy az ösztöndíjak egyúttal névadóinak munkásságára is felhívhatják-e a közönség figyelmét, Fekete Péter azt válaszolta, hogy a névadással arra is esélyt teremtenek, hogy megemlékezzenek azokról a nagyokról, akikhez méltóak akarnak lenni a fiatalok, megfelelni a nagy művészek korábban lefektette elvárásainak.
Az ösztöndíjak lebonyolítására vonatkozó kérdésünkre válaszolva Fekete Péter elmondta: a Kultúráért Felelős Államtitkárság jelentős bázisai egyrészt a nemzeti intézmények, például Operaház, a Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum, a Fővárosi Nagycirkusz, másrészt azok a háttérintézmények, például a zenei ösztöndíjakat kezelő Filharmónia Magyarország, illetve az Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. is, amelyek a szervezésben, a szakmai továbbképzésekben élen járnak, és napi szinten tudják az államtitkárság és a minisztérium által meghatározott kultúrpolitikát közvetíteni.
"A zenei ösztöndíjak nemcsak Magyarországon biztosítanak fellépéseket, hanem például a külföldi magyar kulturális intézetekben is bemutatkozhatnak a támogatottak" - mondta Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország Nkft. ügyvezető igazgatója a Kultúra.hu-nak. Arra a kérdésre, kiket emelne ki a korábbi ösztöndíjasok közül, a teljesség igénye nélkül Kokas Katalin hegedűművész, Kiss Péter zongoraművész és Balogh József zongoraművész nevét sorolta fel, hozzátéve, hogy sok más nagy művész bizonyította: fontos az ösztöndíj, és általában a lehető legjobb helyre kerül. A 21. században nagyon sok összetevő szükséges ahhoz, hogy valaki befutott művész legyen. "Nem elég a tehetség és a szorgalom, egyéb csatornákon is menedzselnie kell magát a művésznek. Az ösztöndíj az önmenedzselés feladatát is átvállalja" - jegyezte meg.
Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu
