Átadták az állami építészeti díjakat és a Kós Károly-életműdíjat

A magyar építészek munkáiban megmutatkozik a múlthoz való viszony, jelenünk hangsúlyai és hogy nyitottak vagyunk-e a világra  – mondta Novák Katalin köztársasági elnök, hozzátéve: mindezt olyan művek formájában, amelyek bárhol a világban megállnák helyüket. Novák Katalin elmondta: a súlypontok kijelölésében megmutatkozik, mennyire hangsúlyos számunkra a sport, a kultúra, és hogy mennyire odafigyelünk az emberek hétköznapi életére is. Ehhez kapcsolódva olyan állami támogatások és programok indultak Magyarországon, amelyek a hétköznapi élet tereit hivatottak támogatni – tette hozzá.

A köztársasági elnök kitért arra is: büszkék lehetünk arra, hogy a magyar emberek többsége ma saját tulajdonú otthonban él, amelyek egyre magasabb színvonalúak. A magyar építészek munkái megmutatják azt a sokszínűséget, amely a magyar embereket jellemzi, és azt a sajátosan magyar kultúrát, amelyet annyira tisztelünk és amelyben élünk – mutatott rá, hozzátéve: az a tény, hogy a Kárpát-medencében mintegy 3200 templom újult meg és 200 új templom épült, kifejezi, hogy mi az igazán fontos számunkra az életben.

A magyar építészet a magyarok önkifejezése – hangsúlyozta Lázár János építési és közlekedési miniszter az ünnepségen. A tárcavezető köszöntőjében kiemelte: azok az építészek, akik elismerésben részesülnek az építészetben végzett munkájukért, mindannyian készek és képesek voltak arra, hogy kifejezzék és megmutassák a világnak, milyen a 21. századi magyarság.

Lázár János hozzátette, hogy a díj egyben a múltat, a jelent és a jövőt is jelenti. Kifejtette: a díj mögött azoknak az építészeknek a múltja, érdemei és teljesítménye áll, akiket az eseményen az építész társadalom elismer és akik példaképek. A jelenben alkalmas arra, hogy megmutassuk a világnak, kik vagyunk mi, magyarok a 21. században. Emellett a jövőbe mutat, hiszen kedvet csinál a múlt teljesítményével, hogy a jövő generációja az építészeti szakmát vállalja, tanulja és művelje.

Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke ünnepi beszédében elmondta: Kós Károly nem csupán építész, hanem politikus, író, könyvkiadó és grafikus is volt, de elsősorban az erdélyi szellemiség őrzője, a kulturális élet szervezője. Kiemelte: Kós Károly munkásságából az látható, hogy egyszerre szeretett volna az egyszerű emberek életén és környezetén javítani a maga szépségében, hagyományaival együtt. Az építészetében arra törekedett, hogy a közösség befogadja az elkészült művet, magáénak érezze azt.

Az Országgyűlés idén ősszel nyilvánította Kós Károly születésének napját, december 16-át a magyar építészet napjává. A Kós Károly-életműdíjat – amelyet első alkalomal adtak át – Dévényi Sándor vehette át.

A régészeti örökség védelme érdekében kimagasló, a feltáró és tudományos munkásságon túlmutató, széles körű régészeti szakmai tevékenység elismeréseként Schönvisner István-díjban idén Gallina József Zsolt részesült.

A műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai tevékenység elismeréseként a Forster Gyula-díjat Besey László vehette át.

Kimagasló egyéni tájépítészeti alkotói, oktatói és szakpolitikai-szemléletformáló tevékenysége elismeréséül, életműdíjként Mőcsényi Mihály-díjban Vincze Attila részesült.

A Pro Architectura díjat idén Hegedüs Csilla, Bődi Imre, Frikker Zsolt, Major Zoltán, Müllner Péter, Getto Tamás és Sztranyák Gergely vehette át.

A kimagasló egyéni – önállóan tervezett építészeti alkotásokra vonatkozó – építészeti alkotói, oktatói tevékenység elismeréséül, életműdíjként Ybl Miklós-díjban idén Bordás Péter, Dénes György és Krähling János részesült.

A nyitóképen Novák Katalin köztársasági elnök, Lázár János építési és közlekedési miniszter és Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke a díjazottakkal a magyar építészet napja 2023 rendezvény díjátadó ünnepségén a Pesti Vigadóban 2023. december 16-án. Fotók: MTI / Bruzák Noémi