Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat Kolozsváron

Kultpol

Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész, Fülöp Zoltán színművész és Siklódy Ferenc képzőművész, grafikus vehette át idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat a pénteken este Kolozsváron tartott díjátadó gálán.

Kolozsvár, 2025. január 24.
Siklódy Ferenc képzőművész, grafikus (j) átveszi az Erdélyi Magyar Kortás Kultúráért Díjat Kelemen Hunortól, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökétől (b) a tizenharmadik alkalommal megrendezett díjátadó gálán a kolozsvári Bánffy Miklós Operastúdióban 2024. január 24-én.
Fotó: Kss Gábor / MTI
Siklódy Ferenc képzőművész, grafikus átveszi a díjat Kelemen Hunortól, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökétől. Fotó: Kiss Gábor / MTI

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 13. alkalommal adta át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat, amelyekkel az erdélyi magyar kortárs alkotók munkáját ismeri el a magyar kultúra napja alkalmából irodalom, előadó-művészet és képzőművészet kategóriában. A Bánffy Miklós Operastúdióban tartott díjátadó gálán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyújtotta át az elismeréseket a díjazottaknak.

Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője köszöntőbeszédében közölte: évente részt vesz az eseményen, és mindig érzi „azt a kimeríthetetlen energiát, amelynek forrása az erdélyi magyar kultúra… A magyar kultúra, az erdélyi magyar kultúra egésze és ezen belül a kortárs magyar kultúra az év minden napján ugyanúgy zsong, forr, él, teremt, terjed, sziporkázik, hömpölyög, betölt mindent körülöttünk és bennünk is" – mondta a főosztályvezető, hangsúlyozva, hogy ezen „hatalmas érték” jövőjét is biztosítani kell.

Lövétei Lázár László költő a kultúra mibenlétét taglalta, felidézve, hogy az iskolákban tartott rendhagyó irodalomórákon miként próbálja azt közel vinni a fiatal generációhoz. A kérdésre, hogy hol a helye a magyaroknak a nyugati kultúrvilágban, kijelentette: „jó helyen vagyunk mi itt, ahol vagyunk”.

A díjazottak

Egyed Emese munkásságát méltatva Benő Attila költő, egyetemi tanár kitért a Kolozsváron élő költő, író, irodalomtörténész szépirodalmi, tudományos, szerkesztői, oktatói tevékenységére, megemlítve tíz verseskötetét, három prózakötetét és öt gyermekkönyvét. Költészetét az erdélyi magyar irodalom sajátos színfoltjának nevezte. Kiemelte a díjazott kutatói tevékenységét, amely számos szakkiadványban lelhető fel. Irodalomtörténeti kutatásai megkerülhetetlen alapkutatások – mondta –, ahogy oktatói tevékenysége is jelentős: érdemes egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán a doktori iskola tagja. Tudományos tevékenységével iskolát teremtett szakterületén, emellett konferenciaszervezői, szerkesztői tevékenysége is jelentős, szerteágazó munkásságát számos díjjal ismerték el.

Míg Egyed Emese szépirodalmi alkotásai a játék iránti fogékonyságát jelzik, kutatói tevékenységében a mellőzött jelenségek iránti érdeklődés érhető tetten, és szívügye a fiatal tehetségek felkarolása, a másokra figyelés

- mondta a méltató.

A Marosvásárhelyen született, majd Szatmárnémetiben, jelenleg pedig Csíkszeredában alkotó Fülöp Zoltán színművészt méltató Kányádi Szilárd színészkolléga a

díjazottat színházalapítóként, fafaragóként és fotósként is említette. „Korunk kovászemberének” nevezte,

aki számos sikeres előadásnak volt a kezdeményezője, és sokakat vezetett a színészet felé. Csíkszeredában a Csíki Játékszín alapításában vállalt szerepe miatt vált fogalommá a neve - hangzott el. Úgy vélekedett, az 50 éve a pályán lévő színművésznek titka van: az élet szerelmese.

A Csíkszeredában alkotó Siklódy Ferenc képzőművész, grafikus munkásságát méltató Részegh Botond a művésztárs származási helyét, Gyergyószéket emelte ki, mivel szerinte a székelyföldi kistérségben másként használják a szavakat. Sokkal cikornyásabban, roppant tréfásan mesélnek, és ezt teszi a díjazott is, aki a kolozsvári művészeti egyetem elvégzése után a Gyergyószárhegyi Művésztelepet vezette, most pedig Csíkszeredában tanárkodik, de nem változott szigorú professzorrá.

Siklódy Ferenc művészi érdemei közül az elkötelezettséget,

az elszánt idealizmust emelte ki, hogy „nem akar tetszelegni, nem akarja megváltani a világot,

nagy ívű grafikai sorozataiban, amelyekben jelen van a fordulatos mesélés, a kornak átértelmezve folytatja az erdélyi grafikai hagyományt”.

A díjátadót követően a Kolozsvári Magyar Opera művészei adtak kamarazenei hangversenyt Popper Péter, Kodály Zoltán és Bartók Béla műveiből.