Átadták az OSZK digitalizáló központját

Óriási jelentőségű és impozáns vállalkozás átadására kerül sor ma: mostantól az OSZK rendelkezik Közép-Európa közgyűjteményei közül a legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal, amely évente 10 millió oldal digitalizálását teszi lehetővé, és alkalmas a könyvtárban fellelhető valamennyi dokumentumtípus digitalizálására – mondta el az ünnepélyes átadás alkalmából a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely kiemelte: az erre elköltött csaknem 10 milliárd forint
alkalmassá teszi az OSZK-t arra, hogy korszerűen tegye közzé és jelenítse meg
mindazt, amit nemzeti értékként őriz; így az eddig kevéssé kutatott dokumentumok
is elérhetővé válnak az egész világ számára.

A feladat sokkal több mint új digitalizációs eszközök, élvonalbeli
szoftverek, online tartalmak és biztonságos tárhelyek egymásba kapcsolása: a
projekt lényege a Gutenberg-galaxis magyar részének átemelése a digitális korba
– hangsúlyozta a miniszter.

A digitalizáció a modern kor parancsa, a mai napon ezért jó két
évtizedes adósságot sikerült törleszteni; Mátyás korvinái, Kossuth hangja vagy
régi kották egyaránt elérhetők Clevelandből, Budapestről vagy Kolozsvárról is –
méltatta a fejlesztést Gulyás Gergely.

Demeter Szilárd, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos felidézte, hogy 2019-ben könyvszakmai és informatikai szempontból is átvilágították az OSZK-t, a zárójelentésekből pedig világossá vált, hogy nemcsak egy jó könyvtárost, hanem egy jó menedzsert is kell keresni az intézmény élére.

Rózsa Dávid főigazgatósága óta 560 köbméter szemetet és lomot
távolítottak el az épületből, és a nemzeti könyvtár 80 különböző adatbázisban
tárolt adatvagyonát tavaszra egyetlen adatbázisba integrálják – méltatta az
OSZK vezetőjét.

Mint hangsúlyozta: a digitális kulturális adatvagyon integrációja akkor lesz sikeres, ha a különböző intézmények nem szigetekként teszik közzé saját digitalizációjuk eredményeit, hanem az egész nemzeti kulturális adatvagyon egy egységben, ingyenesen válik elérhetővé. Ehhez akár jogszabály-módosítást is érdemes végrehajtani – vélekedett Demeter Szilárd.

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a kormány 2016-os döntése értelmében az Országos Könyvtári Rendszerben (OKR) európai szinten is a legjelentősebbek közé tartozó digitalizációs központot tudtak kialakítani.

Beszámolója szerint az OSZK folyamatosan bővíti a Magyar Elektronikus
Könyvtár, valamint az elektronikus periodika archívumok anyagát, 2020-tól pedig
sorra indította új digitális tartalomszolgáltatásait, amelyek idén tavasszal
tovább bővülnek. Az OSZK digitális szolgáltatásaira 2021-ben már 36 millió
megkeresés érkezett – jegyezte meg.

Mint hozzáfűzte, a digitalizációs központban klimatizált teret építettek ki, valamint kidolgozták a szükséges hardveres és szofveres környezet is. Ennek köszönhetően a tömeges digitalizálás mellett a védendő dokumentumok manufakturális feldolgozása is lehetséges. Az eszközpark aggregált kapacitása 10 millió levilágított oldal évente, a lapbehúzó szkenner óránként 10 ezer oldalt képes feldolgozni, de hangfelvételek, mozgóképek digitalizálása is lehetséges a központban.

A kormány által biztosított támogatásnak köszönhetően az OSZK-ban egy év alatt átlagosan 56 százalékkal emelkedtek a bérek. Piliscsabán 2023-ra elkészül az intézmény külső raktára. A főépületben új kutatótermet hoztak létre, megújul a zirci műemlék könyvtár barokk terme, sikerült megoldani a külföldi hungarikaanyag beszerzésének több évtizedes problémáját és háromszor akkora összeg jut állománygyarapításra, mint korábban – közölte Rózsa Dávid.

Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
(KIFÜ) elnöke hozzátette, a létrejött kapacitás 23 millió könyv tárolására,
keresésére ad lehetőséget, ez a rendszer pedig kiterjeszthető a többi
könyvtárra, sőt a múzeumokra vagy még nagyobb intézményi körre is.

Több telephelyen, katasztrófatűrő kialakításban összesen 22 ezer terabyte felhőalapú tárterület jött létre a KIFÜ üzemeltetésében a projektben létrehozott informatikai rendszerek elhelyezésére, futtatására.

Vashegyi György, a Nemzeti Kulturális Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a Haydneum és az OSZK között létrejött együttműködésről szólva elmondta: annak célja, hogy az új digitalizáló központ segítségével, a Haydneum munkatársainak részvételével feldolgozzák a Magyarországon fellelhető, jelentős kulturális értéket képviselő, 1600 és 1850 között keletkezett zeneművészeti és zenetudományos emlékeket.

Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd