Átadták a felújított szabolcsi Mudrány-kúriát

Kultpol


ivbelafreskoja_mudrany-kuria_szabolcs_by_sulinet_hu.jpg
IV. Béla freskója a Mudrány-kúriában

(MTI) - A földváráról híres település kúriájának négy termében a korszak jellegzetes bútorait, festményeit és használati tárgyait mutatják be a nagyközönségnek. A szakemberek korhű ebédlőt, előszobát, férfi dolgozószobát, valamint női enteriőrt alakítottak ki biedermeier stílusban, emellett a település történetéről tematikus tárlat is létesült.

 
A berendezési tárgyak beszerzése mellett korszerűsítették az épület fűtési- és biztonsági rendszerét, megépült a földvárat ábrázoló terepasztal, valamint a könnyen kezelhető számítógépes adatbázis révén a látogatók hozzáférhetnek a települést érintő fontosabb információkhoz is - mondta Ulrich Attila történész, a kiállítás egyik berendezője.
 
A Castellum nevet viselő projekt pénzügyi forrásait a Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretein belül finanszírozták. A kúria fenntartója, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága pályázat útján nyert 48 millió forintot a rekonstrukcióra. A Castellum-beruházás mintegy 230 milliós összköltségének fennmaradó részét a nagykárolyi kastély felújítására költik. A kúriafejlesztést követően Szabolcs község a megye egyik leggazdagabb történelmi emlékeivel rendelkező települése lehet a közelben található szabolcsi földvárral, az Árpád-kori templommal, Szabolcs vezér szobrával, valamint a közeli Tisza-parttal.
 
A Mudrány-kúria a XVIII. század végén épült; a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A kúriát 1978-ig református lelkészlakként használták. Az épülethez irodalmi emlék is fűződik: Móricz Zsigmondot barátai egy tiszatelki vendégeskedés után vitték el Szabolcsra, s az itt szerzett élményeiről A szabolcsi földvár című riportjában számolt be az író. Később az Ebéd című híres novellájában örökítette meg itteni benyomásait; a Mudrány-kúria ebédlője volt a színhelye az elbeszélésben ábrázolt nevezetes lakomának.
 
Az épület 1980-tól tartozik a megyei múzeumok igazgatóságához. A korábban is múzeumi kiállítóhelyként működő, műemlék jellegű épület új kiállításait a következő öt évben ingyenesen látogathatja a közönség.