Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az eseményen azt hangsúlyozta: a beruházás egyszerre értékmentés, értékmegőrzés és értékfelmutatás, továbbá jól rávilágít a vadgazdálkodási, valamint a vadászati kultúra egységére, a természeti és kulturális értékek megőrzésének fontosságára.

Semjén Zsolt a millenniumi pavilonra utalva azt hangoztatta, hogy az építményből sufni vagy tűzifa lett volna, ha nem lenne a megmentésének anyagi fedezetét biztosító Gemenc Zrt. és a vadászati világkiállítás.

Az épület történelmi dicsőségünket is mutatja, rávilágít, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia mekkora fejlődést jelentett a birodalom népeinek.

Nagy István agrárminiszter arra mutatott rá, hogy a vadászkastélyt mintázó pavilon az egyetlen, amely teljes egészében fennmaradt az ezredéves kiállítás több száz épülete közül, és mostantól a gímszarvasok életét, három gemenci kötődésű világrekord trófea másolatát is bemutató, valamint híres vadászoknak emléket állító Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas elnevezésű kiállításnak ad otthont.

A tárcavezető kitért rá, hogy a teremtett világ védelme napjainkban a keresztény gazdálkodás fontos eleme, ezért az agrártárca irányítása alatt működő erdőgazdaságok és nemzeti parkok ennek a szolgálatába állítják szakértelmüket. Ez a hozzáállás jellemzi a Gemenc Zrt. munkáját is, ez emelte a gemenci erdőt Magyarország egyik legértékesebb és a kirándulók által legkedveltebb erdei élőhelyévé – jelezte.

Kovács Zoltán, a 2021-es „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos közölte, hogy az épület maga az élő történelem, faanyagának 68 százaléka még a korabeli készítők keze munkáját dicséri.

A pavilon számos megpróbáltatáson ment keresztül, mire visszanyerte eredeti funkcióját.

Volt millenniumi pavilon, hadikórház, vegyszerraktár is, s azzal, hogy a múltunk egy meghatározó darabját méltó formájában sikerült újra felállítani és olyan helyszínhez kötni, ahol évente közel százezren láthatják, jó programelem jött létre a világkiállításhoz kapcsolódóan – közölte.

A millenniumi pavilon 1894-ben Habsburg-Tescheni Albrecht főherceg megrendelésére vörösfenyőből készült, és először Lembergben (Lviv, Ukrajna) állították fel a Lengyel Nemzeti Kiállításon, hogy a lengyel területek kulturális, gazdasági eredményeivel ismertesse meg a látogatókat.

Albrecht főherceg halála után unokaöccse és örököse, Habsburg Frigyes neve fémjelezte a pavilont, amely Budapestre, az ezredéves kiállításra, majd Szekszárdra, Keselyűsre, Bárányfokra került. A közelmúltban már elhagyatottan álló építményt 2019-ben a Gemenc Zrt. vásárolta meg, és Pörbölyön építette, újította fel.

A kivitelezés során kicserélték a pavilon korhadt vörösfenyő elemeit, palatetejének helyére az eredetinek megfelelő fazsindelyes tető került, elvégezték a faanyagvédelmi, festési és épületgépészeti munkákat, s biztosították, hogy fűthető és hűthető falakkal, hőszigetelő nyílászárókkal megfeleljen a 21. századi elvárásoknak.

Az épület átadásával egyidejűleg az ökoturisztikai központban nyílt meg a Gemenc egykori fővadászáról, Party Istvánról elnevezett vadászattörténeti tanösvény.

 A helyszínen az erdészet keresztet állított az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére.

Fotók: MTI/Kiss Dániel