?Az alkotók bátorsága az, mely a magyar művészet értékes darabjait létrehozza. A másik alkotóeleme a kötelék, mely földhöz köti a művészt, ahhoz a közösséghez, mely neki inspirációt ad? ? fejttette ki Balog Zoltán. A kultúra szolgálatába állított, megújult, vagy tervezett épületek sorában megemlítette a Zeneakadémiát, a Mátyás templomot, a megépülő Múzeumi Ligetet, valamint a Kockát, mely épületet Rubik Ernő kockája alapján terveznek meg.
Feszl Frigyes 1864-es épülete 2004-ben zárt be, a 2014-re megújult építmény mára új terekkel gazdagodott. Liszt mellett a Vigadó falai közt megfordult az ifjabb Johann Strauss csakúgy, mint Mascagni, Dvořak, Debussy vagy Arthur Rubinstein, de itt adta első önálló koncertjét Dohnányi Ernő, 1905-ben Bartók Béla, 1932-ben pedig itt debütált Fischer Annie.
Felgyorsult a szellemi élet, mely a Művészeti Akadémia gyors felnőtté válását is eredményezte ? mondta el a két éve létrehozott MMA-ról annak elnöke, Fekete György. ?150 éve a zenének építették palotát, a II. világháborúban azonban az a bombázások áldozata lett? ? fejtette ki, majd hozzátette: a 70-es évek erőltetett modernizmusa során ugyan kinyitották az épületet, a műemlék korhű felújítására még várni kellett. A munkálatok három évvel ezelőtt indultak meg, a tulajdonosa pedig a Művészeti Akadémia lett. ?A Vigadónak bizonyítani kell a kultúra: a zene, a tánc, a képzőművészet, az irodalom életképességét? ? fejtette ki.
Budapest sokat köszönhet a Vigadónak, melyben világhírű nemzetközi és magyar művészek adtak koncerteket ? mondta el a Tarlós István főpolgármester. Budapest mindig is a kiemelkedő európai fővárosok közé tartoztak, vonzásukkal hozzájárultak az egyetemes művészet gyarapodásához, Budapest kulturális élete most is sok, a jó adottság és az elvégzett munka eredménye, hogy Bp a világ turizmusnak egyik célpontja, ami tovbb bővül a Vigadó megnyitásával.
A Pesti Vigadó története
Miután a 18. század végén a pesti publikum egyre inkább igényelte a tánctermet, Pollack Mihály tervei alapján 1829-ben elindult a kivitelezés. A Redoute-ban az első bált 1833 januárjában rendezték, ezzel nyitotta meg kapuit az épület, amely a vigasságok mellett a legmagasabb szintű kultúra otthona is volt ? Pesten akkor még egyedüli koncertteremként. Jó pár alkalommal koncertezett a teremben előbb az idősebb, majd az ifjabb Johann Strauss, a magyar szerzők közül pedig Erkel Ferenc, illetve Liszt Ferenc, aki először az 1838-as árvíz után adott itt jótékonysági koncertet. Az osztrák várvédők ágyútüzének 1849-ben áldozatává vált Redoute jelentős részben megsemmisült. Az újjáépítéssel 1859-ben Feszl Frigyest bízták meg: az új palotát, amellyel a tervező magyar stílust akart megteremteni, végül 1864-ben adták át.
A Vigadó megnyitását követő két-három évtizedet zsúfolt báli naptár jellemezte: rendeztek itt korcsolyabált, Jókai Mór regényalakjait megjelenítő jelmezbált, vagy a magyar történelem eseményeit megjelenítő élőképeket. 1867-ben, a királykoronázás tiszteletére rendezett banketten Ferenc József is részt vett, és itt született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével Budapest.
A Vigadóban egyre mozgalmasabbá vált a hangversenyélet, és hamarosan Liszt Ferenc is visszatért a koncertterembe, amikor a Pest-Budai Zenede fennállásának 25. évfordulója alkalmából felkérték, hogy maga vezényelje saját művét, a Szent Erzsébet oratóriumot. A hangversenyre a mintegy ötszáz tagú énekkar pesti és vidéki dalárdákból szerveződött. 1869-ben került sor Liszt első szerzői estjére, majd 1873-ban ő vezényelte a Szózat és Magyar himnusz zenekari változatának ősbemutatóját, 1875-ben pedig Liszt és Wagner közös hangversenyt rendeztek a bayreuthi színház (Festspielhaus) építési tőkéjének gyarapítására. Richard Strauss is többször vezényelt a pulpituson állva, Prokofjev pedig zongoraművészként szerepelt.
A II. világháborúban a Vigadó épülete súlyosan megsérült, és kétségessé vált az épületrom jövője. Végül az ötvenes évek végén engedélyezték a kulturális létesítmény újjáépítését: Kádár János és hívei ugyanakkor előszeretettel hangoztatták, hogy a Vigadó megmentése helyett inkább építhetnének az erre fordítandó pénzből iskolát. 1968-ban kezdtek hozzá az építkezéshez, illetve bontáshoz, hiszen az épület számos részét megszüntették vagy átalakították. Az újjáépített Vigadó 1980. március 15-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A ?második? Vigadó színpadán is művészi kiválóságok léptek fel, megfordult itt a világhírű zongoraművész Cziffra György mellett Kovács Dénes, Perényi Eszter, Szenthelyi Miklós, valamint Szvjatoszlav Richter zongoraművész. A régi pompáját csak nyomokban őrző Pesti Vigadó 2004-ben zárt be.
Kiállítások, koncertek a Vigadóban
Március 16-án az épület új 5?6. emeletén Makovecz Imre Kossuth-díjas építész kiállítása nyílik meg. A Magyar Művészeti Akadémia alapító elnökének, örökös tiszteleti elnökének munkássága előtt tisztelgő tárlaton, a legfelső emelet egyik termében az eddig meg nem valósult felső-krisztinavárosi templom háromméter magas makettje fogadja majd a látogatót két angyalszoborral. A másik teremben három kisebb modell: a sevillai világkiállítás pavilonja, a paksi katolikus templom és a visegrádi Erdei Művelődési Ház lesz látható. 60 tablón mutatják be megépült és meg nem valósult épületeinek fotóit, a 30 darab üvegtárlóban skiccrajzok, fotók és személyes munkaeszközei lesznek láthatók. Az építész munkásságáról több filmet is vetítenek a kiállítótérben. Március 28-án megnyílik továbbá Schrammel Imre Kossuth-díjas keramikusművész ? a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja ? tárlata a Vigadó Galériában. Kiállítják a művész porcelánfiguráit is, amelyeket a Herendi Porcelánmanufaktúra művészeti vezetőjeként készített, köztük van a Három bohóc, a Jelmezesek és a Karneválhercegnő. Az életnagyságú kerámia aktjait és a Trianon piet?t szintén láthatja majd a közönség. A Makovecz-kiállítás fél éven át, Schrammel Imre életmű-kiállítása három hónapon keresztül látogatható majd.
A Vigadó bekerült a Budapesti Tavaszi Fesztivál helyszínei közé is. Március 23-án Magyar képek címmel tartanak hangversenyt Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dubrovay László és a nemrég elhunyt Szokolay Sándor műveiből. A Vigadó a Budapesti Tavaszi Fesztivál ideje alatt további kamaraestek otthona lesz: itt hallgathatjuk meg Bogányi Gergely zongora-, Maxim Rysanov brácsa- és Banda Ádám hegedűkoncertjét, Stuller Gyula, Perényi Miklós és Rohmann Imre trióhangversenyét, a Kelemen Kvartett, a The Hilliard Ensemble, Alison Balsom és a Liszt Ferenc Kamarazenekar műsorát.
Könyvtár és filmvetítések a Vigadóban
A Vigadó földszintjén kapott helyet a Vigadó Galéria legnagyobb kiállítóterme, valamint a Magyar Művészeti Akadémia könyvtára és olvasóterme. A második emelet panoráma folyosója a Dunára néz, a negyedik szinten pedig a Makovecz-termet találják a látogatók, várhatóan ősz elején nyílik az emeleten található Kamaraszínház, ami színpadi előadások, filmvetítések otthonául szolgál majd. Az ötödik emeleti kiállítótermek időszaki kiállítások, kulturális rendezvények ideális helyszínei lehetnek, az egy szinttel feljebb található Dunára néző Panoráma terasz pedig gyönyörű kilátással szolgál, kitűnő helyszínt biztosítva szűkebb körű állfogadások, rendezvények számára.
(Fotó: Csákvári Zsigmond)
