Összesen egymilliárd forintot költött 2011-es létrehozása óta felújításra a MANK, melyből 500 millió jutott Szigligetre, csaknem 300 Zsennyére, valamivel több mint 200 millió pedig a Szentendrei Régi Művésztelep felújítására. Utóbbi helyszínen a közalapítvány központját is kialakították, illetve ugyanitt, a MANK Galériában kiállítási lehetőséget nyújtanak. Hornyák Tibor ügyvezető igazgató elmondta: a Zsennyei Alkotóház teljesen új tetőt és díszkivilágítást kapott, restaurálták a bútorokat, a következő 30-40 évre biztosították az épület állagát. Felújították a meleg vizes rendszert és a zenetermet is, mely a képzőművészet számára is kiváló helyszínként szolgál, alkalmas kiállítások megtartására. Kifejtette: az elmúlt 30 évben alig nyúltak az épülethez, mely így vizesedni kezdett. Több tíz köbméter földet hordtak el az épület körül és injektálós technikával szigetelték az épületet. ?A 24. órában mentettünk meg egy igen jelentős műemléket. A felújítás célja pedig január végétől be is teljesül, az épület ugyanis funkciót kap, mely alkotóházként üzemel a jövőben, visszakapják tehát az épületet a művészek? ? mondta az ügyvezető igazgató. Hozzátette: a következő években megtörténhet a Kecskeméti és a Hédervári Alkotóházak, valamint a Hódmezővásárhelyi Művésztelep felújítása. A MANK az elmúlt években ingatlankezelési tapasztalatot szerzett, ellátja ugyanis a 33 állami kulturális intézmény közös energiabeszerzését az Operától a MÜPA-ig, ami rezsicsökkentést eredményezett.
Hóvári János nagykövet, aki január 1-től tölti be az ügyvezető igazgatói feladatokat, kifejtette: a határvidék kulturális világítótornya kíván lenni a jövőben a MANK, így bekapcsolódva az értékteremtésbe. Hóvári János szeretné, ha a nem létező határok tovább nyílnának és így a magyar közönség megismerhetné Stájerország, vagy éppen Burgenland művészeti életét. Magyarországot, mint művészeti tehetségekben gazdag országot nevezte meg.
A Munkácsy-terem átalakításával zenei próbákra alkalmas termet alakítottak ki a Zsennyei Alkotóházban, ahova új zongorát is beszereztek. Batta András zenetörténész elmondta, különleges helynek tartja Zsennyét, ahova fiatal művészként mindig úgy érkezett meg, mintha második otthonába tért volna vissza. Méltatta a hely szellemét, ahol a különböző művészeti ágak képviselői cserélhettek eszmét, alakítva egymás ízlésvilágát.
Finanszírozás
Zsennye legrégebbi, mondhatni ?ősi? épülete a műemléki jellegű Sennyey-Bezerédj-Békássy-kastély, a Zsennyei Alkotóház, amely hihetetlen gyorsasággal, egy év alatt 280 millióból újult meg.
A Zsennyei Alkotóház felújítása 2013 végén kezdődött meg az Nemzeti Kulturális Alap 120 millió forintos támogatásával. A felújítást további 80 millió forinttal a Miniszterelnökség segítette, saját forrásaiból pedig 80 millió forintot fordított a célra a MANK.
Felújítás
A 400 éves épület régi pompájában ragyog a felújítást követően, az egy évnyi munka eredményeként a tetőtől az alapokig, az erdei úttól a kerítésig újult meg a Zsennyei Alkotóház. Az épület teljesen új tetőt kapott, az új homlokzatot pedig vízállóvá, de légáteresztővé tették. Javították vagy szükség szerint cserélték a külső és belső nyílászárókat, felújították a fürdőszobákat, átfestették a radiátorokat. Korszerűsítették a konyhát, amely így HCCP-engedéllyel rendelkező főzőkonyhává vált. Az Alkotóház elektromos külső-belső világítótesteit és egyéb szerelvényeit lecserélték, továbbá díszkivilágítást kapott az épület. A melegvízellátó-rendszert az új kazánokkal integrálták. Elkészült egy komolyzenei próbákra alkalmas zeneterem felső világítóablakokkal és hangszigetelt ajtóval.
A felújítás legnagyobb nehézségét az jelentette, hogy a 400 éves épület nem rendelkezik a mai értelemben vett alapokkal, így az mára megsüllyedt, vizesedett: a hátsó terasz lépcsőjét újra kellet építeni, az épülettől elvált bejárati árkádot rendbe kellett hozni. Több tíz köbméter földet hordtak el az épület alapjaitól, ahol teljesen ki kellett cserélni az elhasználódott közművet (víz-, szennyvíz- és egyéb vezetékek), és kiemelték a szivárgó vezetékek miatt keletkezett rengetek iszapot. Az épület földfelszín alatti alapját körbeszigetelték, a földfelszínen pedig injektáló technikával zárták el a víz útját.
A felújítással a 24. órában menekült meg a műemlék, hiszen a tető felőli ázás, az alapok felőli vizesedés és az ezek következtében fellépő süllyedés és gombásodás hamarosan teljesen lepusztította volna a kastélyt.
A bútorok restaurált, teljesen felújított állapotban kerültek vissza a szobákba, de új tévéket és egyéb új elektronikai eszközöket is vásároltak a felújítás alkalmából, főként a konyhába. A zeneterembe beszereztek új zongorát is.
Megújult továbbá a 16 hektáros őspark. A 20 éve alig gondozott parkból közel 300 köbméter elburjánzott cserjét és korhadt, életveszélyes fát vágtak ki, lenyírták és frissítették az aljnövényzetet. Elkészült a kavicsos erdei út is, mely új hidakkal, padokkal vált még szebbé, az úton pedig immár teljesen körbejárható az arborétum jellegű őspark. Javították a kerítést, és felújították a főkaput.
Történet
A Vas megyei Zsennye meghatározó épülete a 16 hektár holdas őspark közepén álló középkori eredetű Bezerédj-kastély, melyet 1949-ben államosítottak. Kezdetben magtárnak, raktárnak, irodának használták, később szombathelyi művészek művészteleppé alakították. Radnóti Kovács Árpád, Burány Nándor, Alföldi János vezetésével szinte minden vasi alkotó megfordult itt. Számos, kiemelkedő hazai művész töltött hónapokat Zsennyén: többször járt itt Domanovszky Endre, Pátzay Pál, Mikus Sándor, Molnár C. Pál. Később zenészek, írók is használhatták az alkotóházat. Járt itt többek között: Ujfalusi József, Ránki György, Soproni József, Ágh István, Nemes Nagy Ágnes. A házban minden művészeti ág képviselője megfordul, képző- és iparművészek, tervezőművészek mellett írók, zeneszerzők, fotósok és filmesek is: az alkotóház ötven éve alatt Zsennye körül egész művészfalu épült ki.
A Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége 1953-ban kapta meg a több száz éves kastélyt, amelyet aztán alkotóházzá alakítottak át. Lelkes művészek és művészetpártolók a megye különböző szegleteiből gyűjtötték össze bútorzatát, a Zsennyei Alkotóház híre vetekedett az írók szigligeti házának vonzerejével. A művésztelep vezetője Majtényi Károly szobrászművész volt, aki haláláig ellátta ezt a feladatot. Több olyan művész fordult meg itt és kezdte a kastélyban az ismerkedést Zsennyével, aki később a faluban vett magának lakóházat. Forgattak filmjeleneteket is az épület körül, például a Sok hűhó Emmiért című egyes részleteit.
