Az eredmények megmutatták, hogy Szlovéniában a foglalkoztatottak hét százaléka, azaz 52 ezer ember dolgozik kulturális és kreatív területen. 2017-ben az ágazat csaknem 3 milliárd euró árbevételt generált, amely a szlovén bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékát adta. Ez több volt, mint a vegyiparból vagy az elektromos készülékek gyártásából származó bevételek hozzájárulása a gazdasági növekedéshez abban az évben.
Szlovéniában a kulturális és kreatív szektor mérete és szerepe a gazdasági növekedésben hasonló az uniós átlaghoz. A vállalatok 8,4 százalékát (az EU-ban 8,3 százalék), a GDP 3,5 százalékát (az EU-ban 3,9 százalék) és a munkavállalók 3,3 százalékát (az EU-ban 4,6 százalék) teszi ki.
A kutatási eredményeket egy borsúra is kísérte, amely rámutatott a kulturális és kreatív szektor fontosságára és fejlesztési lehetőségeire. Ahhoz, hogy az ágazat megerősödjön, kezelni kell a humánerőforrás- és készségek hiányát, a kulturális és kreatív ágazat pénzügyi instabilitását, valamint fel kell állítani a nemzetközivé válás támogatásának rendszerét.
Az ágazat bár jól fejlett, hasonló problémákkal néz szembe, mint más európai uniós országok. Egyebek között a növekedéshez és fejlesztéshez szükséges beruházások hiányával, továbbá a mikrovállalkozások és az önfoglalkoztatók működésének széttagoltságával.
Josip Mihalic, a kohéziós politikával foglalkozó hivatal igazgatója megjegyezte: a kultúra a koronavírus-járvány gazdasági hatása által leginkább sújtott ágazatok egyike, ezért a 2021-2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetés a turizmus mellett a kulturális és a kreatív szektorra is nagyobb hangsúlyt fektet. A tanulmányt a Kreatív Központ megbízásából a Gazdaságkutató Intézet készítette. A kutatók szerint nagy volt a kihívás az adatok rögzítésében, mert az ágazat különféle tevékenységeket foglal magába.
Kiemelt fotó: unsplash.com/
