A Hun Birodalom élére 445-ben puccsal kerülő Attila mind a Nyugatrómai, mind a Keletrómai Birodalom számára komoly veszélyt jelentett. Az első csapás iránya a Balkán-félsziget volt. 449-ben azonban békét kötött vele II. Theodosius. Ennek következtében a hun uralkodó lemondott a hódításról. Engedékenységében minden bizonnyal közrejátszott az, hogy 449-től már Gallia ellen készülődött. Honoria, a nyugat-római császári család tagja 450-ben feleségül ajánlkozott Attilának. III. Valentinianus császár azonban nem járult hozzá a házassághoz, mivel e frigy révén további területeket kellett volna átengednie a hunoknak. Ezt követően Attila Gallia ellen indult. A hunok egyesítették a keleti gótokat, gepidákat, szvébeket, szkíreket, herulokat és türingeket. Az ellenség, Aëtius nyugatrómai hadvezér és I. Theoderich gót király vezette csapatait Gallia barbár népei (alánok, burgundok, frankok, nyugati gótok) alkották. Mivel a Loire hídját védő stratégiai fontosságú Orléans-t az utolsó pillanatban felmentették, Attila kénytelen volt hátrálni. A catalaunumi mezőn (Troyes mellett) 451-ben nagy vérveszteséggel megvívott csatában egyik fél sem tudta a győzelmet kicsikarni. Attila visszavonulása vereséggel ért fel. De ellenfeleinek sem ereje, sem bátorsága nem maradt az üldözésre. A nyughatatlan király már 452-ben Itáliára tört, és a félsziget kegyetlen pusztításával egészen Rómáig jutott. A catalaunumi csata végzetes következményei valójában ekkor mutatkoztak meg. A Nyugatrómai Birodalom képtelenné vált védelmének megszervezésére, ütőképes hadsereg felállítására. De Attila seregeit is éhség és járvány gyengítette. Ezért amikor a hun király hírét kapta a Dunán átkelt Markianosz kelet-római császár támadásának, fogadta Róma békeküldöttségét, melynek I. Leó pápa is tagja volt, és fegyverszünetet kötött. A szeszélyes uralkodó bosszúra éhesen tért haza, ám 453 tavaszán agyvérzésben meghalt. Halála után a személyes hatalmával összetartott birodalma összeomlott. Fiai seregeit egykori vazallusai, a gepidák vezetésével 454-ben leverték, és a kelet-európai sztyeppére szorították vissza. A hun hadjáratok nyomán Európa etnikai képe jelentősen átalakult. A nyugati birodalomrészt elözönlötték a germánok, a késő antik gazdasági szervezet pedig ekkor zilálódott szét végérvényesen. Elkezdődött a feudális Európa kialakulása.
