„Örülök, hogy a szakértőink és az ausztrál hatóságok közötti folyamatos párbeszéd ma hivatalos kötelezettségvállalásokhoz vezetett” – jelentette ki Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója sajtóközleményében.
2021-ben az UNESCO azzal fenyegette meg Canberrát, hogy az 1981 óta a világörökség részeként nyilvántartott Nagy-korallzátonyt felveszi a veszélyeztetett örökségek listájára. Az előző ausztrál kormány diplomáciai úton próbált küzdeni az intézkedés ellen.
Az ausztrál környezetvédelmi minisztérium május 25-én azt írta az UNESCO-nak, hogy kész 4,4 milliárd ausztrál dollárt fordítani „a Nagy-korallzátony jövőjének biztosítására”.
A canberrai kormány ígéretei között szerepel egyebek mellett a halászatmentes övezetek létrehozása a terület egyharmadán 2025-ig, a mezőgazdasági és ipari szennyezés jelentős mérséklése, valamint az ország széndioxid-kibocsátásának csökkentése. Ausztrália a világ egyik legnagyobb szén- és földgázexportőre. Emellett az egyik olyan ország, ahol a legmagasabb az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás (évi 15,3 tonna), amivel messze megelőzi Kínát (7,6) és még az Egyesült Államokat is (14,7) – derült ki a Világbank adataiból.
A Nagy-korallzátony és környéke – amely egy 2300 kilométeres partszakasz – amellett, hogy természeti és tudományos szempontból felbecsülhetetlen értékkel bír, mintegy 4,8 milliárd dollár bevételt jelent az ausztrál idegenforgalomnak. A Nagy-korallzátonyon öt év alatt háromszor fordult elő fehéredés, a korallok fele pedig 1995 óta eltűnt a vízhőmérséklet emelkedése miatt.
A Nagy-korallzátony. Fotó: Sarah Lai / AFP
