Jó látni, hogy manapság is működnek még ezek a fajta értékek, amelyek az emberek közötti tiszteletet és megbecsülést megalapozzák. A putriszervizes amilyen sikeres, ugyanolyan szerény is, munkastílusa leginkább dr. House-t juttatta eszembe: ugyanúgy differenciáldiagnosztikával dolgozik, átgondoltan és hallatlan profizmussal közelít minden esethez. Hivatásszerű autóbolond és mellesleg multimédiás tartalomgyártó tehát, azon kevesek közül, akik nem olcsó magamutogatásból gyártanak videókat, hanem egy öntudatos, munkájára jogosan büszke fiatal erdélyi srác, akinek világképében alapvető a hazaszeretet, a becsület, a tisztelet, a segítő tettrekészség. Követőtábora óriási, közel százhatvanötezren kíváncsiak a videóira, amelyekben hol humorosan, hol szigorú kritikával szólal meg és mutatja be egy olyan ember életét, aki a munkája és a szaktudása révén érte el a beteljesülést. Ráadásul mindezt Erdélyben teszi, ahonnan, mint tudjuk, nagyon sokan vándorolnak el mind a mai napig Nyugat-Európában keresni a boldogságot, de leginkább a pénzt.
36 éves vagyok, autószerelő. Amit most csinálok, amiben most élek, azt nem cserélném el semmivel, ha havi ötvenezer eurót kínálnának, akkor sem hagynám itt, amit eddig felépítettem. Itthon király életem van, megvalósítottam a gyermekkori álmomat, ami abból állt, hogy legyen egy saját szervizem.
És miért Putriszerviz? Gondolom, hogy a kommentszekcióban levő beszólások ihlették a nevet.
Pontosan. Még a legelején egy viszonylag új BMW-n végeztem egy kényesebb munkát, amiről videót is készítettem, majd valaki azt írta be alá, hogy egy ilyen putriba nem vinné be az autóját. Ez az autó is egy olyan problémával került hozzám, amit előttem már négy szerelő nem tudott megoldani.
Amióta műhelyed van, azóta TikTokozol?
Nagyjából igen. Úgy kezdődött, hogy az elején magam is sokszor kerestem segítséget az interneten egy-egy nagyon új gyártású autó javításához, és később arra gondoltam, hogyha a saját tapasztalataimat én is megosztom másokkal, azzal segíteni tudok azoknak, akik kevésbé jártasak az autószerelésben.
És egyszer csak azon vetted észre magad, hogy te vagy a legnagyobb tiktoker Erdélyben? Mi a sikered titka? A lassan legendássá váló humorod?
Lehet, hogy az is, de inkább az őszinteségem és a hozzáállásom a szakmához. Talán az is, hogy becsületes vagyok, és nem verem át az embereket. Amióta ennyire népszerű vagyok a TikTokon, többnyire olyan autókat hoznak hozzám, amiket mások nem tudnak megjavítani.
Nekem eddig mindenkin sikerült segítenem.
Az is a történethez tartozik, hogy olykor egy-egy szakmai sikerélmény fontosabb a pénznél is, egyszerűen csak azért, mert imádom, amit csinálok.
Hol kezdődik a Putriszerviz története?
A gyermekkoromban. 6–7 éves lehettem, amikor édesapámtól kaptam egy egyszerű, tologatható műanyag autót. Akkoriban már volt távirányítós autó is, és az ötleten felbuzdulva nekiláttam átalakítani ilyenné az én autómat: kivágtam a tetejét, majd az édesanyám kazettás magnójából kiszerelt kis motorral, aminek a tengelyén egy ékszíjtárcsa is volt, befőttesgumival meghajtottam az autó kerekeit, mindezt úgy, hogy a motort egy hosszabb dróttal egy elemről tápláltam meg. Aztán rájöttem arra, hogy ha a polaritást felcserélem, az autó mozgása irányt változtat, azaz ha a drót szálait fordítva raktam az elemre, az autó hátrafelé ment. Igazából ezzel kezdődött, azóta is egyfolytában szerelek. Azt hiszem, így születtem, és nem is tudnék élni a munkám nélkül.
Később Magyarországon sokat dolgoztam gyümölcsösben, de többnyire ott is gépekkel. Jól ment a sorom, nagyon jól kerestem, egyfajta kicsifőnök lettem egy idő után. Akinél dolgoztam, többször is hívott vissza, nagy támogatást ígérve, hogy folytassuk a munkát. Nekem viszont a saját álmomat kellett megvalósítanom. Amikor nekikezdtünk mindennek a feleségemmel, nekem volt egy fél zsák ruhám, neki meg egy egész, aztán több mint egy évtized munka után nekiálltunk itthon megépíteni a házunkat és a szervizt, a putrisat. Ennyi munka után most jutottam el odáig, hogy új műhelyben gondolkodjak, már úton is van a projekt.
Mit jelent neked az autó?
Mindent, a munkától a szabadságig. Manapság autó nélkül senkik vagyunk. A mai világban ugyanannyira alapvető dolog az, hogy legyen jogosítványod, mint az, hogy legyen személyid. De az autózás a szabadságérzés egyik alapja is tud lenni, ahogyan a motorozás is. Ha elmegyek egy jót motorozni a hegyekbe, az akár két hétre is teljesen fel tud tölteni energiával. De ha elmegyek autózni a párommal, az is ugyanígy. El sem tudnám képzelni az életemet ezek nélkül.
Osztod azt a véleményt, hogy az igazi nagy balesetekhez egynél több hibás kell?
Nem, sajnos egyetlen hülye bőven elég, aki nem veszi figyelembe a záróvonalat, fáradtan ül a volánhoz, beláthatatlan helyeken előz, vagy többet gondol magáról, mint amennyit tud. A legnagyobb balesetek mögött általában ezek a tényezők állnak.
Az autóvezetésben mit tartasz fontosnak, ha valakit vezetni tanítanál, akkor mi volna az első lecke nálad?
A gyakorlati felkészítés után a forgalomban az, hogy legyünk tisztelettudóak, figyeljünk egymásra és segítsük egymást a közlekedésben.
A teljes interjú a Helyőrség oldalán olvasható.
Fotók: Mohácsi László Árpád
