Helyőrség
Győrffy Ákos: A művészetnek nincs értelme
Győrffy Ákos idén március 14-én vehette át a Magyarország Babérkoszorúja díjat. Az író-költővel Ilyés Krisztinka beszélgetett költészetről, zenéről és a természetről is.
Kinyílik a Helyőrség-antológia
200 oldalnyi merítés a Kárpát-medence kortárs irodalmából, 42 tehetséges szerző látásmódja, érzései és gondolatai az irodalom tükrében. Ezt rejti a Helyőrség.ma frissen megjelent antológiája, mely a hazai és határon túli költők, írók verseinek és prózai alkotásainak legjavát tömöríti magába. A Helyőrség.ma csapata a Petőfi Kulturális Ügynökség a Petőfi Kulturális Program keretében az elkövetkező egy év során az ország számos pontján mutatja be a kötetet. Farkas Wellmann Endre főszerkesztőt kérdeztük múltról, jelenről, jövőről.
A Szabadakarat Júliája
2023. október 21-én mutatták be a Szabadakarat című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban, amelynek női főszerepét, Szendrey Júliát Schoblocher Barbara alakította. A Blahalouisiana énekesnője az alkotófolyamatról, a karakterépítésről és -értelmezésről is mesélt a Helyőrségnek.
Autózás: a putrilét szabadsága
Ádám Ferencet a TikTokon fedeztem fel. A magamutogató, lájkvadász, nemegyszer ocsmány nyelvezetű videók és élő adások között valami teljesen más színvonalat képviselnek a Putriszerviz videói. Erdély talán legerősebb tiktokerének sikere a hitelességében rejlik. Interjú.
„Mámorító élmény, az első nagy győzelmek közül való az életben” – interjú Nagy Koppány Zsolttal
Nagy Koppány Zsolt íróval a Magyar Kultúra magazin legújabb, a közlekedést fókuszba helyező lapszámához kapcsolódva Kincses Krisztina beszélgetett.
A szirom teljesebbé teszi a virágot – beszélgetés Vitkay-Kucsera Ágota operaénekessel
Vitkay-Kucsera Ágota énekel, tanít, előadásokat tart, a tudományok és a művészetek doktora titulust is megszerezte. Repertoárja nem korlátozódik a klasszikus zenére, operettslágereket, musicaldalokat és magyar nótákat is énekel. Madár Anikó kérdezte őt a Helyőrség oldalán.
,,Úgy gondolom, van bennem egy egészséges bizonytalanság” – interjú Bánki Benivel
Bánki Beni egyszerre kíváncsi arra, milyen módon használhatja fel az internet és a közösségi média által kínált lehetőségeket, de vonzza őt a költői lét magányos, alkotói világa is. Ilyés Krisztinka beszélgetett vele a Helyőrség oldalán.
A pillanat hangulatai – Dénes György Kilenctornyú palota című versantológiájáról
A Kilenctornyú palota versvilága egyaránt szól gyerekekhez és felnőttekhez, néhol intertextuális, posztmodern kikacsintásokat is megengedve a klasszikus gyermekversek formavilága mellett.
„Soha nem érdekelt, hogy dokumentáljam az életemet” – Petri György különbözése
Petri György a kádárizmus egyik legjobb költője volt, akinek hányattatásokkal, kiszolgáltatottsággal teli, mégis kalandos életútját foglalja össze a nemrég megjelent Petri György különbözése. Pál-Lukács Zsófia teljes írása a Helyőrség oldalán jelent meg.
Hogy is van Tokajjal? – beszélgetés Zalán Tibor költővel
Felkavarta az irodalmi állóvizeket és gyorsan hírhedtté lett Zalán Tibor felszólalása az 50. Tokaji Írótábor egyik szakmai beszélgetése után, amelyben néhány rövid mondattal az irodalmi közélet jelenlegi állapotára hívta fel a figyelmet. A témáról, amely azóta több interjúban és véleménycikkben gyűrűzött tovább, Farkas Wellmann Endre kérdezte az írót a Helyőrség oldalán.
Otthon a természetben
A Helyőrség.ma által hirdetett irodalmi és fotópályázat, az Egy a természettel díjátadóján jártunk.
Magyar törvényen kívüliek
Minden nép közös emlékezetében vannak olyan hősök, akik a törvényen kívül álltak a maguk idejében, és aztán az emlékezet bűnözőket hősökké magasztalt vagy épp fordítva: hősökből lettek bűnözők az utókor előtt. Kubiszyn Viktor írása a Helyőrség oldalán jelent meg.
Vári Fábián László: „A hiedelmek és babonák földjére kerültem”
A kárpátaljai Tiszaújlakról indult költő, író, műfordító és néprajzkutató, az Együtt folyóirat főszerkesztője március 15-én kapott Kossuth-díjat. Ebből az alkalomból Marcsák Gergely kérdezte őt sokrétű munkásságáról, magánéletéről, múlt és jövő kihívásairól a Helyőrség oldalán.
Karinthy hógolyózik, Móricz Zsigmond vacsorázik
A Pimmédia Írómozi felületén elsősorban az 1920–30-as évekből fennmaradt kisfilmek találhatók, amelyek a Nyugat íróinak, költőinek életpillanatait örökítik meg.