A New York-i Modern Művészetek Múzeuma, a MoMA, amely 68 éve ad otthont a remekműnek, kamarakiállítást szentel a centenáriumnak: az egyébként más művekkel közös teremben látható nagy méretű (243,9-szer 233,7 centiméteres) vásznat külön helyiségben, tucatnyi előtanulmánnyal együtt állítja ki.
A mű azonban nem avignoni nőket, hanem a barcelonai Avignon utca egyik bordélyházában működő öt meztelen prostituáltat ábrázol, akik közül ketten afrikai maszkot viselnek. A hagyományos szépségeszménnyel szakító, az ősi ibériai szobrászat hatását is tükröző alkotás még ma is sokkolja a látogatókat. A művész fél éven át készült a kép megfestésére, tanulmányok sokaságát készítette hozzá, ezek a világ számos modern művészeti múzeumában láthatóak. A MoMA kamara-kiállításán látható vázlatokat a párizsi Picasso-múzeum kölcsönözte az augusztus 27-ig megtekinthető centenáriumi összeállításhoz.
Kiállították a korabeli kritikákat is, amelyek sokszor szidták a festőt. "Ezek a képek megcsúfolják a természetet, a hagyományt, az illendőséget. Borzalmasak" - írta például az Avignoni kisasszonyokat is magában foglaló Picasso-kollekcióról 1910-ben a The Architectural Record című New York-i folyóirat.
A Les Demoiselles d'Avignon többek közt ezért is hosszú időre eltűnt a közönség elől. Végül André Breton szürrealista költő és festő vette rá Jacquet Doucet francia műgyűjtőt, hogy vásárolja meg a képet, amely - mint fogalmazott - "túllép a festészeten, és felszínre hozza mindazt, ami az utóbbi 50 évben történt". Doucet 30 ezer frankot fizetett a vászonért, amelyet 1939-ben vásárolt meg tőle a New York-i múzeum.
A MoMA gyűjteménye a leggazdagabbak közé tartozik a világon, de Anna Swinbourne, az intézmény kurátora azt mondja, kincsei között "ma sincs más mű, amely ekkora figyelmet keltene". "Az Avignoni kisasszonyok mindig enigmatikus marad, mindig nehéz megfejteni, mindig titok övezi, ez varázsának kulcsa" - teszi hozzá.
(Múlt-kor/MTI)
