A tárlat anyaga a Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, valamint magángyűjteményekből áll.

Gábor Jenő (1893-1968) naplójának szövege és a festmények sajátos módon illusztrálják egymást. Ugyanakkor ez a kiállítás – a neves alkotó életművének egyik legjelentősebb korszakát bemutatva – arra is rávilágít, hogy az utazás mint a hagyományos festői életrajzok momentuma a 20. században már nem csupán az egységes akadémikus ábrázolási technika meghatározta távoli, egzotikus témák keresését jelentette, hanem újabb ábrázolási módszerek, stílusirányzatok megismerését is.

Párizs a 20. század elején a képzőművészeti élet központja volt. Gábor Jenő együtt talált itt rá a modern nagyváros életének különleges jeleneteire és a mindezeket megjelenítő modern képzőművészeti törekvésekre. A párizsi (illetve a Le Havre-i kirándulás ihlette) képeken egy pécsi turista egzotikumot kereső nézőpontjából látjuk a várost. A jellegzetes utcák, épületek, a Szajna hídjai, a Bois de Boulogne parkja, vagy a Le Havre-i kikötő és strand éppúgy része ennek a tekintetnek, ahogy az opera nézőtere vagy – legfőbb témaként – a mulatók és szórakozóhelyek világa. Az éjszakai élet fontos festői témája Gábor Jenőnek, mely a korszak népszerű muzsikájával, a dzsesszel egyúttal zene és kép lehetséges összefüggését is megjeleníti.

Le Havre-i matrózbál (1927) olaj, vászon, 88×100 cm  (Gábor J. 1927)
A Janus Pannonius Múzeum tulajdona

 1966-ban a pécsi múzeum felkérésére írt önéletrajzában így emlékszik erre a korszakára: „Pécsi időszakomra esik párizsi utam (1926) is, amikor nyári szünidőben hosszabb időt töltöttem a modern festészet fővárosában. Tanulmányoztam a nagy avantgarde művészek műveit. De emellett sokat dolgoztam is és gazdag anyaggal tértem haza. Sok vázlattal, amelyeket itthon nagyobb méretben feldolgoztam. Ha már Párizsnál tartunk, meg kell emlékeznem a párizsi szellem kitűnő közvetítőjéről: Martyn Ferencről, kinek Pécsett készült nonfiguratív képei és a vele folytatott beszélgetések kiegészítették a jótékony hatást, amelyet a párizsi „Cahiers d’Art”-ból és még néhány hasonló folyóiratból és könyvből merítettem. A német „Bauhaus” és a francia expresszionista-kubista stb. hatás nagyon jót tett munkásságomnak és további fejlődésemnek. Nem voltam stílus soviniszta, de eklektikus sem, – csak a nekem testhezálló hatásokat mohón szívtam magamba.”

Gábor Jenő naplójának rövidített változata kommentárral és képmellékletekkel megjelent a magyar irodalom napjainkban egyik legjelentősebb folyóiratában, a Pécsen szerkesztett Jelenkor szeptemberi számában. A teljes napló, szintén képmellékletekkel külön füzetként megvásárolható a kiállításon.

Kikötő (Le Havre) (1927),  olaj, vászon, 74×85,5 cm  (Gábor J. 1927)
A Janus Pannonius Múzeum tulajdona 

A tárlat megnyitó ünnepségén (október 8., 17:00, Modern Magyar Képtár) P. Horváth Tamás író, önkormányzati képviselő mond bevezetőt, a kiállítást Nagy András, a Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztályának vezetője nyitja meg. Közreműködik Villuth András (akusztikus gitár) és Kocziány Tibor (akusztikus gitár, arab lant). Muzsikájuk az 1930-50-es évek francia jazz irányzatát, a  Manouche (Gypsy jazz) stílust eleveníti fel.

A párizsi Opera Comique-ban (1926)  olaj, vászon, 52,5×69,5 cm  (Gábor J. 1926)
Magántulajdon  

A kiállítás telefonos bejelentkezést követően tekinthető meg október 9-től 2021. március 28-ig, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig a pécsi Modern Magyar Képtárban.

Forrás és további információk: Janus Pannonius Múzeum

Kiemelt kép: A párizsi a Jockey bár (1926), színes krétarajz, papír, 20×26,7 cm (Gábor J. 1926. VII. Párizs) / A Janus Pannonius Múzeum tulajdona