A darab éppúgy szól a művészet és kultúrpolitika viszonyáról, mint a középszer és zsenialitás harcáról; erényről, művész létről, moralitásról, gátlásokról és azok hiányáról.

Az előadás ismertetője szerint a darab II. József uralkodása idején Bécsben játszódik, ott él és alkot Mozart. Az a Mozart, akit környezete kritizál, elutasít és bánt. Egyetlen embernél talál megértésre, csupán az udvari komponista, Antonio Salieri ismeri fel az ifjú zsenialitását. Shaffer drámaírói nagyságát dicséri, ahogy Salieri óvó szeretete Mozart zenéjének bűvöletében féltékenységgé dagad és már csak egy célja marad: megsemmisíteni az ifjú zsenit és elsöpörni életművét.

A József Attila Színház produkcióját színpadra állító Koltai M. Gábor 2000-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Íróként, műfordítóként és rendezőként is tevékenykedik, számos magyar dráma színpadi újraértelmezése fűződik nevéhez.

A rendező szerint előadásuk játékosabb, könnyedebb és hangulatában változatosabb lesz, mint amilyennek a magyarországi nézők megszokhatták a darabot. „Shaffer Mozartja és Salierije valójában ugyanannyira bohócszerep is, mint amennyire drámai: hiszen a bohócban rejlő komikum valójában abból a tragikus helyzetből fakad, hogy a figura folytonos konfliktusban áll az őt körülvevő világgal” – Koltai M. Gábor, és elmondta: a József Attila Színházban látható először a szerző átdolgozott befejezése. A darabot Zöldi Gergely fordította, a szövegváltozat Zsigó Anna és Koltai M. Gábor munkája.

Az Antonio Salierit alakító Fila Balázs és a Wolfgang Amadeus Mozartot játszó Tasnádi Bence mellett a Constanze Webert, Mozart feleségét alakító Kónya Merlin Renáta, továbbá Chajnóczki Balázs, Quintus Konrád, Molnár Zsuzsanna, Galkó Balázs, Előd Álmos, Horváth Sebestyén Sándor és Szigeti Karina szerepel a darabban. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Vereckei Rita, zenei vezetője Dobri Dániel, koreográfusa Blaskó Borbála.

Nyitókép: Mozart (Tasnádi Bence) és a Venticellók az Amadeus című előadásban, fotó: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház