Az Astoria Szálló halljától a szavak varázsáig
Kilencvenöt esztendeje, augusztus 12-én született Czigány György József Attila-, Erkel Ferenc- és Prima Primissima díjas költő, író, újságíró, szerkesztő, zenei rendező, műsorvezető, érdemes művész. A magyar rádiózás és televíziózás egyik iskolateremtő alakja, a legendásnak számító Ki nyer ma? című zenei vetélkedő megálmodója.
Zongorabillentyűktől a mikrofonig
Pályája alapjait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán rakta le, ahol 1956-ban szerzett zongoraművészi és tanári oklevelet. Noha a billentyűk világa csábította, az irodalom iránti elkötelezettsége már fiatalon megnyilvánult, jóllehet első kötete 1971-ben látott napvilágot.
Diplomája megszerzésének évétől a Magyar Rádió munkatársa. A stúdió falai között zenei szerkesztőként kezdte meg munkáját, majd elhivatottságának és szakmai látásmódjának köszönhetően a Zenei Főosztály vezetőjeként formálta évtizedeken át a hazai komolyzenei ismeretterjesztést és műsorstruktúrát.
Amikor tíz percre megállt az élet a Belvárosban
Médiatörténeti jelenléte világviszonylatban is páratlan fejezetet nyitott, amikor 1969-ben elindította a Magyar Rádióban a Ki nyer ma? – Játék és muzsika 10 percben című élő komolyzenei vetélkedőt.
A műsor az Astoria Szálló halljából jelentkezett minden hétköznap ebédidőben, pontosan 12:20-kor. A vetélkedő több mint három évtizeden keresztül szórakoztatta és nevelte komolyzenére a hallgatókat, miközben közel 10 000 adást ért meg. Nyitókérdése pedig hamar valódi szállóigévé vált: „Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. Aki kérdez: Czigány György. Aki válaszol…”
A rádióstúdiók mellett a Magyar Televízió képernyőjén szintén népszerűvé vált. Ő volt a házigazdája és szerkesztője többek között a Csak a derű óráit számolom, a Zene, zene, zene és a Szó, zene, kép című műsoroknak, valamint számos portré- és komolyzenei ismeretterjesztő műsornak. Tévés és rádiós jelenlétét mindvégig a választékos magyar beszéd, a mély empátia és a nyitott műveltség jellemezte.
A költészet mélysége
Bár a széles nagyközönség elsősorban a rádióból és a televízióból ismerte meg az arcát és a hangját, Czigány György költői és írói munkássága legalább annyira meghatározó. Termékeny alkotóként számos verseskötettel, esszégyűjteménnyel és prózai írással gazdagította a kortárs irodalmat.
Elégikus hangvételű költészetében a zeneiség, a keresztény hit, a tisztelet, a természet szeretete és a kultúra iránti alázat vált a központi elemmé. Lírájának mélységét és szellemiségét jól tükrözi elgondolkodtató sora is: „Föltámadsz bennem, mikor meghalok.” (Zárófogadás).
Irodalmi jelenlétének súlyát jelzi, hogy a Magyar Írószövetség tagjaként is aktív részese a honi szellemi életnek. Páratlanul sokoldalú munkásságát a szakma és az állam is számtalan rangos kitüntetéssel ismerte el az évtizedek során.
Címlapkép: a 2022-ben Dohnányi Ernő-díjjal kitüntetett Czigány György. Fotó: MTI/Illyés Tibor