A fekete lőportól a tűzmozsarakig
A fény, a tűz a kultúra alapelemei. A fény szimbolizálhatja Isten jelenlétét, a világosság győzelmét hirdetve a sötétség felett. A gyertya lángja Krisztus fényét is jelképezi, így a gyertya a keresztény körmenetek elmaradhatatlan része lett. Az együvé tartozást erősítették mindig is a tűzszertartások, a nyári napfordulón vagy húsvétkor. S a tűzijáték? Ténylegesen eloszlatja a sötétséget, miközben közösségi élményt kínál.
Petárdából égi parádé
A 7. vagy 9. században élt Li Tiant tartják Kínában a tűzijáték feltalálójának. Az alkimista bambuszrudakat töltött meg fekete lőporral, ezzel igyekezett elűzni a rossz szellemeket. A technika a reneszánsz korában jött át Európába. Szertartásos jellege mellett hamar előtérbe került a művészeti hatás.
Ám ezt nem jegyezte fel az utókor számára Hans Seybolt, Mátyás udvari krónikása. A következő adat 1686-os, amikor Budavár visszafoglalásának ünnepét koronázta e látványosság.
A 17. századtól már a gazdagabb polgárok is rendeztek égi parádét. A múlt század elején Emmerling Adolf alapította az első magyar tűzijátékgyárat Pesterzsébeten. Később államosították, és Balatonfűzfőre költöztették.
Az első magyar szent emlékezete
Szent László király 1083. augusztus 20-án emelte oltárra István király maradványait a székesfehérvári bazilikában. Ezzel vette kezdetét az István-kultusz, amely a mára már közel kilencszázötven éves ünnepségeket megalapozta. Az 1092-es szabolcsi zsinat hivatalosan is elrendelte az augusztus 20-i megemlékezést, miáltal az esemény egyházi rangot kapott, és évszázadokon át a keresztény Magyarország egyik legfontosabb napjává vált.
Mária Terézia még abban az esztendőben elrendelte, hogy augusztus 20-a Magyarországon az apostoli királyság védőszentjének ünnepe legyen, s visszakerüljön a liturgikus naptárba. Tette ezt a római pápa hozzájárulásával. Így új, világi jelentéssel gazdagították az István-napot: az államalapítás és Szent István örökségének emlékezetével.
Az országgyűlés István halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából 1938-ban Székesfehérvárott tartott ünnepi ülést, amelyen a két ház külön rendelkezéssel fejezte ki a nemzet háláját és hódolatát az államalapító uralkodó iránt. Szent István király dicső emlékét törvénybe iktatta, amivel hivatalosan is megerősítette augusztus 20-át mint nemzeti ünnepet.
A proletárdiktatúra 1949-ben az új alkotmány hatálybalépését augusztus 20-ára időzítette, amely ugyan munkaszüneti nap maradt, ám egyházi jellegét megszüntették, és a „Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé” nyilvánították. 1991-ben a parlament hivatalosan is visszaállította augusztus 20-a nemzeti és vallási jelentőségét. Azóta újra Szent Istvánról, az államalapításról és a magyar örökségről szól ez a nap.
Szent István-napi tűzijáték
Az első augusztus 20-i tűzijátékot 1829-ben tartották, majd hat évvel később a Városligetben szintén rendeztek hasonlót. Az 1848/49-es szabadságharc bukását követően hosszú szünet állt be. Aztán 1860-ban tervbe vettek egy különleges tűzijátékot: rakéták segítségével akarták feleleveníteni Szigetvár ostromát, amit biztonsági okokból lefújtak, a csalódott tömeg pedig rátámadt a szervezőkre.
Magyarország hadba lépésekor, 1941-ben idő előtt berobbantak a pirotechnikai anyagok, így elmaradt az ünnepség, méghozzá (a világégés, a szovjet megszállás miatt) egészen 1948-ig, amikor újraélesztették a hagyományt, mígnem 1954-ben április 4-e, a „felszabadulás ünnepe” lett a tűzijáték napja. Az ’56-os forradalom és szabadságharc után tíz évre betiltották a látványos megemlékezést. Az 1966-ot követő időszakban aztán már csupán egy ízben, 2020-ban maradt el, méghozzá a koronavírus-járvány miatt.
A tűzijáték 1992-ig állami monopólium volt, ebben az évben aztán augusztus 20-án Gyulán került sor az első privát szervezésű látványosságra. A hatalmas siker nyomán attól fogva magán- és céges eseményeket is gazdagítanak tűzijátékkal.
A két világháború között a Gellért-hegyről lőtték ki a rakétákat. 1937-ben ötvenméteres bengáli fénnyel (tűzzel) megvilágított kereszt volt a látványosság csúcspontja, 1938-ban pedig villanyégőkből kirakták a Trianon előtti és utáni Magyarország térképét.
Mire számítsunk idén?
Minden eddiginél látványosabb „tűz- és fényjátékot” ígérnek az idei Szent István-napra. Több mint öt kilométeren közel ötvenezer pirotechnikai effekt száll fel ötszáz indítási pontról: tűzmozsarak, római gyertyák, kométák, görögtűz, bombetták, szikraszökőkutak, lángeffektek, villanók és durranók. A Dunán kilenc uszályból álló kilövési pont lesz, hatvanöt pontonról indulnak az alsó látványelemek, valamint a Margit, a Szabadság és az Erzsébet híd szintén fontos szerepet kap.
A kísérőzenét Elek Norbert komponálta, a felhangzó történet, amelyet Ugron Zsolna írt, egy öreg pásztor meséjén keresztül mutatja be Szent István király korát és az Árpád-házi királyok idejét. A látványtervet Seres Anikó, a montréali tűzijáték-világverseny díjazottja készítette, a művészeti koncepciót Iványi Árpád és Réti Barnabás dolgozta ki.
