A Gyerekszáj a harmadik, nagyobb léptékű közös munkájuk Fábri Péterrel.

Az elsőt Bajor Imrének írtuk; régi és nem is oly régi sztárok emlékét elevenítettük fel vele Jávor Páltól Domján Editig. A következő album ötlete Fábri Flórától származott. Kováts Kriszta és Fábri Péter csembalóművész lánya vetette fel, hogy a Biblia számtalan, mindenkihez szóló mozzanatot és a hétköznapokban gyakran hasznos intelmet tartalmaz. A zsidó-keresztény kultúra alaptörténeteiből erre építve alkottuk meg Kováts Kriszta számára a Biblia-show-t.

A Gyerekszáj ihletője Kati lányom volt. Láttam, milyen jóízűen, odaadóan mesél az unokáimnak. Gondoltam, miért ne részesüljenek ebből mások is?

Wolf Péter a lányával és a feleségével
Fotó forrása: Wolf Kati Facebook oldala

„Csináljunk egy meselemezt” – mondtam Fábrinak. Péter pedig roppant lelkiismeretesen végigolvasta az európai gyerekirodalmat. Ahogy az már a Biblia-show-nál is kitűnően működött: összeültünk, sokat beszélgettünk, és megnéztük, hogy melyek azok a szituációk, amikből dalt akarunk írni. Kiválasztottunk egy-egy mondatot vagy szlogent, ami megadja ritmikát és az alaphangulatot, megírtam a zenét, aztán Péter a szöveget.

Felidéztem például egy családi történetet: az egyik rokon gyerek, aki, talán valami betegség miatt, nagyon nehéz helyzetbe került, és igen szorosan kötődik az édesanyjához, ezt mondta neki:

„Anya, tudod mi szeretnék lenni? Papucs a lábadon!”

És ebből a mondatból írtuk a lemez első dalát. Kati könnyen kötélnek állt. Négyen bevonultunk a stúdióba, a lányom énekelt, Hárs Viktor basszusgitározott, Dajka Krisztián gitározott, én pedig egy szintetizátorhoz ültem, amivel cselesztát játszottam. Együtt, élőben vettük fel a dalokat. Az együtt muzsikálással nem lehet konkurálni, még ha több hiba lehetőségét rejti is magában, hiszen a zenészek egymást motiválják. Össze sem hasonlítható a szólamonként külön-külön felvett stúdiófelvételekkel, akármennyire kicsiszolják is őket.

Nemrég érkezett a hír, hogy elindult a 2018-as CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon bemutatott Wolf-temperiertes Klavier című kompozíció nemzetközi karrierje.

Ó, ha ez szóba kerül, mintha hájjal kenegetnének… Először is itt van ez a fantasztikus zongoraművész, Balog József, akivel annyira egy húron pendülünk, mintha rokonok lennének a génjeink. Neki nem kell semmilyen előadói instrukciót beírni a kottába. Különben sem szeretem senkinek megkötni a kezét, mert ha az ember kiad egy művet a kezéből, az attól kezdve az előadó szabad értelmezésére van bízva. Ha egész mást lát benne, és az meggyőző, azt az interpretációt is köszönettel fogadom.

A darabba itt lehet belehallgatni.

A cím is utal rá, hogy e 24 prelűd modellje Johann Sebastian Bach sorozata, a Das wohltemperierte Klavier volt. El-elhangzottak már belőle részletek más előadóktól is, ennek mindig nagyon örültem, hiszen iszonyatos mennyiségű új mű zúdul a világra, így nem kis fejtörést okoz valamit eljuttatni a közönséghez.

Sokadszor dolgozom együtt Zoomon Sara Davis Buechner philadelphiai zongoraművész-tanárnővel. aki Oszakában is tanít. Fejébe vette, hogy megtanulja, és Amerikában, sőt Japánban is több koncerten megszólaltatná a ciklusomat. Most sorra keresnek a növendékei, hogy játszani szeretnék a Wolf-temperiertes Klaviert. Egyikük épp a napokban kért tőlem meghallgatást, mert a doktori vizsgájára készül, az egyik témája a kortárs zene előadása, és az én zenémet mutatná be.

Wolf Péter 2019-ben a zene világnapján a Miskolci Szimfonikus Zenekarral
Fotó forrása: Miskolci Szimfonikus Zenekar

Azt hiszem, ennek a darabnak az igazi „gyümölcseit” az unokáim fogják élvezni, mert a komolyzenében nem terjedési sebességről, hanem lassúságról beszélhetünk. A könnyűzenében ha Amerikában fölkapnak valamit, az holnap itt van Európában, holnapután Magyarországon. Mégis optimista vagyok, mert itthon is jelentkezett valaki, aki például az Adagio tételt gyönyörűen játssza. A zenei nyelvem elég könnyen érthető azok számára, akik a jelenlegi repertoárban tájékozottak. Én nem megyek annyira előre, mint néhány pályatársam – akiket amúgy teljes tisztelettel csodálok –; picit jobban támaszkodom arra a zenei nyelvezetre, amit a közönség ismer.

A Wolf-temperiertes Klavier ősbemutatója után új művet-műveket ígért Balog Józsefnek.

Mint egy kézműves, azt mondom: munka alatt van már néhány új alkotás: a Bartók Rádióban a közelmúltban egy kortárs zenei összeállítás részeként egy már el is hangzott, sajnos publikum nélkül. A műsorban nagyon illusztris szerzőtársak művei egy zongoraszonátámat mutatta be Balog József.

De hogy az ígéret teljesítéséhez visszatérjek: pályázom az Nemzeti Kulturális Alapnál. Újabb 24 prelűdöt tervezek; ez a sorozat kaput nyitna a komolyzenei zongoristáknak a jazzdarabok felé. Mert ma, ha szeretik ezt a műfajt, és szeretnék játszani, akkor egyszerűen nincs hozzá irodalom. A jazzsztenderdek egysoros kottában lejegyzett darabok, amelyeken betűkkel jelzik a harmóniákat. Én rendes, kétkezes zongoraletéteket írok. Nem mindegyik prelűd lesz kimondottan jazz, de az az irány.

Egytől-kettőtől, amivel elkészültem, Jóska szeme felcsillant.

Rengeteg tervem van, amikről inkább akkor beszélek majd, ha már közel kerültek a megvalósuláshoz. A Katinak és Kováts Krisztának írt anyagot kirándulásnak tartom: a korábbi, könnyűzenei életem megidézésének. Régebben azt mondtam, hogy nincs komoly- vagy könnyűzene, csak jó és rossz. Ma úgy mondom: van zene, és van zaj. Én igyekszem a zenénél maradni. Mindig nagy kosárból válogattam: hangszereltem Liszt-rapszódiákat, komponáltam versenyműveket. Ugyan ki képes meghatározni, hogy az én Ave Mariám műfajilag hová tartozik?

Közeleg a karácsonyi ünnepkör, az Ave Maria nyilván sokszor elő fog kerülni mostanában…

Ha felmegy a YouTube-ra, láthatja, hogy a legkülönbözőbb feldolgozásai léteznek: változatos hangok, összeállítások, még fúvósegyüttesek is játsszák. Épp ma kaptam egy rokonszenves erdélyi fiútól egy felvételt az ottani Virtuózok vetélkedőről. A koncertjük záródarabja kórussal-zongorakísérettel az én Ave Mariám volt! Mondanom sem kell, hogy ez nagyon megmelengette a szívemet.

Reménykedve készülök az ünnepekre. Mi abban maradtunk, hogy mindenképpen megünnepeljük a karácsonyt – ha nem december 24-én, akkor márciusban, vagy bármikor máskor, amikor biztonságban összegyülekezhet a család.

Névjegy:
Wolf Péter közismert, sikeres zeneszerző. Hangszerelői virtuozitása többek között a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjein és lemezein élvezhető. Ő hangszerelte Isaac Stern Kreisler CD-jét. Az Eurovíziós Fesztivál többször is karmesteréül hívta.

Nyitókép forrása: Zeneakadémia