A koncerten Cherubini zenekarra és férfikarra írt d-moll Requiemje mellett Barber Adagio című műve férfikarra átírt változatának ősbemutatójával emlékeznek az elhunytakra. Az utóbbi zenemű hangzott el Albert Einstein temetésén és a New York-i terrortámadás áldozatainak emlékére rendezett gyászünnepségen is.
Luigi Cherubini (1760–1842) Firenzében született, mégis többnyire a francia zene történetében találkozunk a nevével. Húszéves korában írta első operáját, majd néhány évvel később Párizsban telepedett le, és az ottani olasz operaház zenei vezetője lett. 1822-től haláláig a párizsi Conservatoire igazgatója és a francia zenei élet teljhatalmú ura volt. Rendkívül nagy tudású zeneszerző, óriási műgonddal komponált művei közül operái emelkednek ki. Két requiemet is szerzett, az elsőt 1816-ban (c-moll), húsz évvel később pedig a d-moll Requiemet, amelyben kizárólag férfikart társít a zenekarhoz.
Samuel Barber (1910–1981) amerikai-ír származású, részben muzsikus szülők gyermeke volt, akinek zenei tehetsége már kisgyermekkorában megmutatkozott. Hétéves korában már komponált, tízéves korában operát írt. Híres zeneszerző volt, műveit a legnagyobb amerikai művészek adták elő. Antonius és Cleopatra című operájával avatták fel 1966-ban New Yorkban az új Metropolitan Operát.
1936-ban komponált 1. vonósnégyesének lassú tételét dolgozta át vonószenekarra, és ez az Adagio című mű rendkívül népszerűvé vált azután, hogy a NBC Szimfonikus Zenekara Toscanini vezényletével 1938-ban bemutatta. Hangneme b-moll, a gyász hangneme. Nagy ívforma, egy halkan induló, majd fokozatosan felerősödő, mély szomorúságot kifejező téma alkotja az egész darabot. Az Adagiót játszották Albert Einstein temetésén és 2001-ben Londonban, a szeptember 11-ei New York-i terrortámadás áldozatainak emlékére rendezett gyászünnepségen.
