Az élő grafika – Kondor Bélától Verebes Györgyig

„Bár az együttműködés 2022-ben született meg az alapítvánnyal, a múzeumnak már évtizedek óta vannak közös kiállításai a T-Arttal” – idézi fel a kurátor. A tavalyi megállapodás óta azonban ez az első tárlat, a letétbe helyezett gyűjteményből pedig évente szeretnének bemutatni egy-egy újabb szempont szerinti válogatást.

„Hogy a bemutatkozó sorozat a grafikával indul, annak részben gyakorlati oka van, de a műfaj jelentőségére is szeretnék ráirányítani a figyelmet” – mondja Képiró Ágnes. A grafika papír alapú, sérülékeny, ugyanakkor könnyen szállítható, ezért a grafikai anyag volt az első, ami Szolnokra került. A múzeumban külön raktári egységet kapott a gyűjtemény, szakszerű körülmények biztosításával. Első körben a kiállításkész, bekeretezett művek érkeztek meg, ezekből az alkotásokból született az a válogatás, amely az Időszaki kiállítások termében és a Folyosó Galériában lesz látható.

A grafikai kezdés ugyanakkor részben összefügg azzal is, hogy országosan is egyre több törekvés irányul a grafika kortárs művészetben betöltött rangjának emelésére és a műfaj történetének minél sokrétűbb feldolgozására.

A szolnoki Damjanich János Múzeumban kitüntetett szerepe van a grafikai gyűjteménynek – ezt a kiemelt figyelmet jelzi a grafikai látványraktár, hiszen valamennyi grafika digitalizálva lett, illetve évente több időszaki grafikai tárlatot is rendeznek. Az intézmény a ma alkotó grafikusokkal is intenzív kapcsolat ápol, a mostani tárlat egyik célja pedig, hogy „a közelmúlt nagymestereinek öröksége összefüggésbe kerüljön napjaink megújító grafikai törekvéseivel a jelen élő alkotóin keresztül”.

A 43 alkotó közel 70 művét bemutató tárlatban jellemzően egy alkotótól egy mű látható, illetve egy-egy sorozat elemei, amelyek „ilyenkor egy műként értelmezhetők”.

A tárlatban a legkorábban keletkezett mű 1959-es, Gácsi Mihály Dózsa-sorozatából két darab, a legkésőbbi keletkezésű pedig Lévai Ádám 2008-as datálású tusrajza. „A grafika hagyományosan a képzőművészeti ágak között másodlagos helyet tölt be, holott szerepe esszenciális jelentőségű a nagy festői életműveket vagy szobrászi teljesítményeket bemutató tárlatokon is, mert nemcsak színesíti az életművet, hanem rávilágít a művészi gondolkodásra, illetve segít értelmezni egy-egy alkotói folyamatot” – hívja fel a figyelmet a szakember. Ugyanakkor hazánkban az 1960-as, 1970-es években a grafika vezető képzőművészeti ág volt, ezt a korszakot nevezik a műfaj aranykorának is. E periódus kiemelkedő képviselője volt például Kondor Béla vagy Szalay Lajos, akiktől egy-egy művet őriz a T-Art Alapítvány. Ezek most a kiállításra is megérkeztek.

[gallery columns="2" size="large" ids="329891,329890"]

„Az őket követő, a hatvanas-hetvenes években ismertté vált alkotóművészek közül itt van például Rékassy Csaba teljes Ovidius-sorozata” – folytatja a művészettörténész. Ő az egyetlen, akitől a címlap rézmetszetével együtt 16 mű van kiállítva, hiszen itt a narratíva kínálja, hogy együtt szerepeljenek. De láthatók Ágotha Margit Babits-illusztrációinak lapjai vagy a '70-es években indult, kiemelkedő, illusztrátorként is nagy szerepet játszó generáció, ahová például Sulyok Gabriella, Kovács Tamás, Szemethy Imre vagy Tulipán László tartozik.  

Nagy számban szerepelnek a kiállításon olyan képzőművészek is, akiket többnyire festészeti munkásságuk alapján ismernek széles körben. A közönség találkozhat például Gaál József, Verebes György, Nagy Gábor, Nádas Alexandra egy-egy grafikájával, a korábbi nemzedékből pedig mások mellett Sváby Lajos vagy Lóránt János Demeter műveivel.

A sokszorosított és az egyedi grafikának is számos technikája létezik – emlékeztet Képiró Ágnes –, a mostani kiállítás ezeket gazdagon bemutatja, a mélynyomásos technika rézmetszet, rézkarc eljárásaitól a magasnyomás kategóriába tartozó fametszetekig és linómetszetekig; a síknyomást pedig litográfiák, illetve szitanyomatok képviselik.

Ha grafikára gondolunk, gyakran kisméretű, fekete-fehér alkotásra asszociálunk – jegyzi meg –, de számos nagyméretű, színes munka található a tárlatban, amelyek erősítik a technikailag és stilárisan eleve változatos kiállítás sokrétűségét.

A Damjanich János Múzeum T-Art Alapítvánnyal együttműködésben létrejött tárlata 2023. május 14-ig látható.

Nyitókép: Vilhelm Károly: Szülőház (1989; színes litográfia, papír; 635 x 910 mm; T-Art Gyűjtemény, G.380.01)