Arad busz fortepan.jpg

Az első magyar autógyár emeletes buszát támasztják fel Aradon

A jövő évtől közlekedne turisztikai céllal az első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) múlt század elején gyártott emeletes autóbuszának hasonmása Aradon – jelentette be szerdán Ilie Chesa, a partiumi város alpolgármestere.

A 20. század elején gyártott jármű másának alvázát egy lippai (Lipova) cég, a Robac Industries gyártja le, miután megnyerte az önkormányzat által kiírt versenytárgyalást – írta Facebook-oldalán az alpolgármester, aki szerint a kutatásért és tervezésért is a lippai cég felel. Közölte, hogy a múlt századi modellről két hasonmás is készül, mindkettő elektromos lesz. Az elsőt még ebben az évben összeszerelik, és a jövő évtől előre meghatározott útvonalakon közlekedik majd a városban.

„Az autóbusz turisztikai útvonalakon közlekedik majd Aradon, az aradiak büszkesége és a városba látogatók öröme lesz” – írta Ilie Chesa.

A partiumi város épített és kulturális örökségét népszerűsíteni hivatott projektet az egykori autógyár örökségét éltető mARTA kulturális központ (HUB cultural mARTA) kezdeményezte. Ovidiu Balint, a kulturális központ menedzsere januárban úgy nyilatkozott, ezt a megye gyárai, egyetemei és vállalkozói közötti együttműködés révén valósítják meg. A két hasonmást az egykor gépjárműgyártásáról híres Arad megye jelenlegi műhelyeiben gyártják le és szerelik össze.

A mintaként szolgáló autóbuszmodellt az 1908-ban Aradon alapított első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) gyártotta, amely kezdetben az amerikai Westinghouse cég franciaországi, Le Havre-i leányvállalatának fiókjaként működött. Tehergépkocsikat, autóbuszokat és egy Marta nevű személyautót is gyártott 1914-ig. 1912-ben az osztrák Austro Daimler cég vásárolta meg, és később az aradi cég gyártotta a többi között a Magyar Királyi Posta első autóbuszait és az első 150 budapesti taxit is.

Az I. világháború után a gyár Romániához került, amelynek területén szintén a legelső gépkocsigyártó cégnek számít. Beolvasztották egy másik gépgyárba, a gyártelep ASTRA néven működött tovább, majd 1926-ban a gyártást áttelepítették Brassóba. Az egykori aradi gyártelep műemlékké nyilvánított irodaházát a terület tulajdonosaként az Astra Rail Industries vagongyár 2021-ben a városnak adományozta, hogy a szecessziós épületben kulturális központot hozzon létre. A kívül és belül leromlott ipartörténeti műemléket a mARTA kulturális központ felügyeli, mely több tervet is kidolgozott a felújítására. Az Agerpres hírügynökség korábbi jelentése szerint ennek becsült értéke 11 millió euró, és jórészt vissza nem térítendő európai uniós támogatásból fedeznék.

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – július 4.

Még lehet kedvezményes jegyeket váltani Gombaszögre, idén is mentorprogramot indít az Artisjus, elkezdődött a filmfesztivál Karlovy Varyban – hírösszefoglalónk.

Potyó Imre nyerte az egyik legrangosabb nemzetközi természetfotós versenyt

Holdvilág című fotójával Potyó Imre nyerte az olasz szervezésű Asferico 2026 fotópályázat fődíját. A versenyre több mint 16 ezer nevezés érkezett idén.

Németországban ismerték el Visky András regényét

A Kossuth- és József Attila-díjas író Kitelepítés című művének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat.

Hírmozaik – július 3.

Hatszázadszor adják elő a Mamma Mia! musicalt a Madách Színházban, pénzérméken követhető a magyar történelem az árverésen, szombatonként este nyolcig örülhetnek Picassónak Szegeden, jövőre elköltözik Velencéről az EFOTT – hírösszefoglalónk.