Don Lockwood szerepében Bodoky Márkot és Rózsa Krisztiánt láthatjuk. Krisztiánt a nézők már láthatták jó néhány zenés-táncos előadásban, a Bál a Savoyban operettben pedig már a sztepptudását is megmutatta. Márk számára ez volt az első musical-főszerep, ami nem kevés megpróbáltatás elé állította őt. Szerinte amellett, hogy bájos és szórakoztató a történet, vannak benne olyan témák is, melyekkel a mindennapokban is találkozhatunk. – A karrierben előkerülő válságok, a tehetség, annak kihasználása: ezek mind olyan témák, amik például engem is foglalkoztatnak – mondja a színművész.
Kathy Seldent Czvikker Lilla és Rudolf Szonja keltik életre a színpadon. Czvikker Lilla szerint ez az előadást mindenkinek látnia kell. – Jókedvet, derűt és boldogságot áraszt. Olyan a hangulata, „mint egy beteljesült szerelem kellemes délutánja”.
Rudolf Szonja Kathy szerepéről így beszélt: „Ez a darab kicsit megsimogatja a lelket, kicsit visszarepít a múltba, kicsit röhögtet. Egyszerűen melegséggel tölti el az embert, ha nézi.”
Cosmo Brown megformálóiként Börcsök Olivért és Farkas Sándort láthatjuk. Börcsök Olivér elmondta: – Számomra az emberek közötti szeretet hatalmáról és az ember alkalmazkodó képességéről szól ez az előadás. Ha olyanok vesznek körül, akikkel jó civil és szakmai kapcsolatot ápolunk, akkor szinte bármilyen akadályt át tudunk lépni.
– A próbafolyamat nagyon intenzív és erőt próbáló volt, ugyanis nagyon rövid idő alatt kellett elsajátítani egy alap sztepptudást. Ezzel együtt rendkívül élvezetes volt ezzel foglalkozni. Valamint ismét találkozhattam alapvetően prózai színészként azzal a feladattal, hogy nehéz musicaldalokat kell énekelni, táncolni, viszont a prózai jeleneteket is megfelelő minőségben el kell játszani – mondja Farkas Sándor. – Az előadást azzal a gondolattal tudnám ajánlani, hogy olyan nehéz világot élünk manapság! Az emberek tele vannak stresszel és kiszolgáltatottságérzettel a világban történő események miatt. Ez az előadás viszont egy emelkedett, könnyed zenés vígjáték, tele szerelemmel. Talán segít ez a produkció a nézőnek kicsit ellazulni és felhőtlen szórakozást nyújtani egy kis időre, amely után könnyebbé válhatnak a hétköznapok – zárta gondolatait a színművész.
Lina Lamont hangján a miskolci előadásban Mészöly Anna és Nádasy Erika szólal meg. – Örömmel fogadtam, hogy egy olyan szerepet kaptam, amihez hasonlót korábban nem. A változatosságot nagyon szeretem és fontosnak is tartom, mert megújíthat. A furcsa hangú Lina Lamont a történet antihőse, megformálása kihívás volt számomra. Törekedtem rá, hogy őt is meg lehessen érteni, hiába elviselhetetlen és sötét bizonyos helyzetekben – avat be Mészöly Anna. – Azoknak ajánlom az előadást, akik szeretnének a hétköznapokból kilépve kikapcsolódni, és látni, hogyan esik bent az eső – mondja a színművésznő.
Nádasy Erika így beszélt az előadásról: – Kiélvezem, hogy olyan szerepet játszhatok, amilyen én egyáltalán nem vagyok, hálás vagyok, hogy kipróbálhattam magam egy hisztérika szerepében. Nagyon sok színház bezárt vagy be fog zárni, mi rendkívül szerencsések vagyunk, hogy ennyi segítséggel és támogatással nyitva vagyunk, ezért arra buzdítanék mindenkit, hogy jöjjenek színházba! Szerintem pont jókor jött ez a darab: közelednek az ünnepek, ez pedig egy nagyon fényes, csillogó, pörgős előadás, igazán jó zenével és táncokkal.
Fotók: Miskolci Nemzeti Színház/Éder Vera
