A Millenáris parkban zajló kétnapos fesztiválon a jövő okosvárosairól tartott panelbeszélgetésen Lasma Ivaska, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) innovációs igazgatója; Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, valamint Roman Sysel, a Bolt mobilitási platform regionális menedzsere vettek részt, míg Fudzsimoto Szú japán sztárépítész, a Magyar Zene Háza tervezője Tokióból csatlakozott az eszmecseréhez.
Fudzsimoto Szú a Liget Budapest projekt keretében épülő Magyar Zene Házáról szólva elmondta: befejezéséhez közeledik a projekt, így már jól érzékelhető, hogy a Városliget közepén álló épület szinte eltűnik a fák között. Az építész kiemelte a ház különleges, „lebegő” tetőszerkezetét és az üvegfalú, földszinti koncerttermet, amely szintén a természetközeliség érzetét adja. Fudzsimoto Szú felidézte, hogy Japán legészakibb szigetén, Hokkaidón született és nőtt fel, természetközeli környezetben, ezért diákként Tokióba kerülve először nehéz volt megszoknia az ottani „mesterséges rendetlenséget”. Szakmájáról szólva Fudzsimoto Szú emlékeztetett arra, hogy
az építészet igen ősi technológiákon alapszik.
Ám akár régi, akár új technológiákat használ is az építész, a legfontosabb a felelősség, a cél ugyanis mindig az emberek életének jobbá tétele kell legyen – figyelmeztetett. A világ legismertebb építészei között számon tartott szakember kiemelte, hogy a természet, az ökoszisztéma is egy „okosrendszer”, amely folyamatosan reagál a kihívásokra. Ezért is fontos szorosabb kapcsolatot teremteni a természet és a mesterséges környezet között.
Steiner Attila elsősorban a közlekedés jelentette kihívásokról beszélt, kiemelve: a magyarországi szén-dioxid-kibocsátás 20 százaléka a közlekedésből származik, ennek nem kis része az autóbuszokból. A kormány ambiciózus célja ennek visszaszorítása – jegyezte meg, hozzátéve: a kormányzat éppen most szerzett be 40 elektromos buszt, ezekkel gyűjtenek tapasztalatokat egy e-buszflotta kezeléséhez, hogy később országos szintre is kiterjeszthessék a programot. Az új elektromos járműveket a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, valamint a Vadászati és Természeti Világkiállításon tesztelik, utána Budapesten és az agglomerációban fognak közlekedni – közölte. Steiner Attila szerint
a légszennyezettség visszaszorításának különböző módozatai vannak, de ezek közül az egyik legígéretesebb a környezetbarát módon előállított „zöldhidrogén” alkalmazása a közlekedésben.
A magyar kormány ezért nemrég közzétette a Nemzeti hidrogénstratégiát is a tiszta hidrogén és a hidrogéntechnológiák hazai bevezetésére, valamint a hidrogénipar háttérbázisának megteremtésére – mutatott rá az államtitkár.
Roman Sysel a jövő városairól szólva úgy vélte, hogy azokban az autómegosztásnak egyre nagyobb szerepe lesz. A városokat vissza kell adni a lakóiknak: képzeljük el, milyen lenne, ha szinte az összes parkoló felszabadulna, és ezzel a sok hellyel szabadon rendelkezhetnénk – vetette fel. A cseh szakember kitért az okostechnológiák jelentette veszélyekre is. Mint kiemelte,
az új technológiák új lehetőségeket nyitnak a jóra és a rosszra is:
hatékonyabban lehet segíteni az embereket, de kontrollálni is szorosabban lehet őket. Jól emlékeznek azonban a kelet- és közép-európai régió lakói: a korábbi évtizedekben a hatalom, ha akart, fejlett technológiák nélkül is szoros kontrollt tudott felettük gyakorolni – idézte fel Roman Sysel.
Lasma Ivaska hozzátette: noha sokat lehet olvasni a kínai állami megfigyelőrendszerekről, nemcsak a távol-keleti országban probléma a túlzott megfigyelés. Toronto egyik negyedében például fellázadtak a lakók egy tervezett okosváros-fejlesztés ellen a túl sok beépíteni kívánt szenzor és megfigyelőeszköz miatt – mondta el a MOME innovációs igazgatója.
A képek a Brain Bar fesztiválon készültek. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
