Az épületek is különlegesek az Állatkertben
Tematikus sétákat szerveznek a Fővárosi Állat- és Növénykertben az Építészet éjszakáján szombaton: a három program közül kettő az Állatkert műemlék épületeit mutatja be, a Pálmaháztól az Ausztrálházig, valamint a Nagysziklától az Elefántházig, egy séta pedig a Biodómot ismerteti meg a közönséggel.
Az egyik séta, amely az Állatkert főbejáratától indul 18 óra 30 perctől, a Nagy-tó körüli épületekre koncentrál: a résztvevők ellátogatnak többek között a Pálmaházba és az Ausztrálházba is. Ez utóbbi eredetileg Madárháznak épült 1909 és 1912 között, és a legjellegzetesebb azok közül a „fatornyos” erdélyi építészet világát idéző állatházak közül, amelyeket Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezett az Állatkert számára.
A 123 éves Pálmaház Végh Gyula tervei szerint épült, és a második világháború alatt annyira tönkrement, hogy még a lebontása is felmerült. Végül felújították, és 1952-ben nyílt meg újra. A Nagy-tó körüli építészeti látnivalókat bemutató programon az érdeklődőket az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara Építészet, Design és Technológia Doktori Iskola szakértői kalauzolják Zuh Deodáth vezetésével.
Egy másik – ugyancsak 18 óra 30 perckor kezdődő, de az elefántházi kaputól induló – séta a Nagyszikla környékének építészeti látnivalóit mutatja be. A tematikus vezetés során kiderül többek között, hogy milyen bonyodalmak adódtak abból, hogy Neuschloss Kornél keleties stílusú épületet tervezett az elefántok számára, és az is, hogy hol volt Jónás, az 1893-ban érkezett első budapesti víziló medencéje. Ezt a sétát Hanga Zoltán, az Állatkert szóvivője, az Állatkerti műemlékek című könyv szerzője vezeti.
Külön sétán ismerhetik meg az építészet iránt érdeklődők a Biodómot. A 80 százalékos készültségű épület ugyan még nem lett benépesítve állatokkal, ám a növénytelepítés már megkezdődött, és a létesítmény az elmúlt két évben több közönségprogram és rendezvény helyszíne volt, a Fénydóm nevű fényművészeti tárlattól kezdve egészen a dinoszauruszkiállításig. A résztvevők ellátogathatnak az épület legérdekesebb helyszíneire, és bepillantást nyerhetnek a modern állatkerti építészet kulisszatitkaiba Sándor István, a Biodóm gyűjteményi vezetője kalauzolásával. A séta szintén 18 óra 30 perckor indul, de a létesítmény iránti nagy érdeklődés miatt itt már az összes hely betelt. A Fővárosi Állat- és Növénykert nemcsak a világ egyik legrégebbi állatkertje, hanem – a bemutatott sokféle állat és növény mellett – építészeti örökségéről is nevezetes. Bár az 1866-os megnyitásra emelt, Szkalnitzky Antal és ifjabb Koch Henrik tervei alapján készült állatházak nem maradtak fenn, az épületek többsége így is százévesnél öregebb: legtöbbjük az Állatkert 1909 és 1912 között lezajlott átépítése során készült Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Neuschloss Kornél és Végh Gyula tervei alapján. Az épületek többsége ennek megfelelően műemlékvédelmi oltalom alatt áll. Az Állatkert örökségvédelmi tevékenységét 2009-ben ICOMOS-díjjal ismerték el.
