A Sponsianus nevét és képmását viselő érmét néhány másikkal együtt több mint háromszáz éve fedezték fel a mai Erdélyben, amelynek a nyugati és déli része az i. sz. II. és III. században a Dacia nevű római tartományhoz tartozott.
Miután hamisítványnak vélték, az érmét egy múzeum szekrényébe zárták.
A tudósok most azt mondják, az érmén mikroszkóp segítségével felfedezhető karcolások azt bizonyítják, hogy kétezer évvel ezelőtt forgalomban volt.
A kutatást vezető Paul Pearson professzor, a londoni University College tanára elmondta: „Valójában egy császárt találtunk. A szakértők eddig kitalált személynek hitték és kiírták a történelemből” – mondta a professzor. „Úgy véljük azonban, hogy valós személy volt, és szerepet játszott a történelemben.”
Az érme, amely körül a kutatás folyt, egy kisebb kincslelet része volt, amelyet 1713-ban fedeztek fel. A 19. század közepéig eredeti római érmének hitték, majd az egyszerű kialakítása miatt feltételezték, hogy korabeli hamisítók műve.
A végső csapást Sponsianus pénzére Henry Cohen, a Francia Nemzeti Könyvtár vezető érmeszakértője mérte, aki szerint ezek a római érmék nemcsak újkori hamisítványok, de szegényesen kidolgozottak és nevetségesen megtervezettek. Más szakértők is egyetértettek ezzel, és Sponsianus mindmáig kikerült a szakirodalomból.
Pearson professzor viszont, aki a Római Birodalom történetéről szóló könyvéhez folytatott kutatása közben látta az érméről készült fényképeket, feltételezte, hogy az érmén lévő karcolások arról tanúskodnak, hogy valamikor forgalomban volt. Kapcsolatba lépett a Glasgow-i Egyetem gondozásában működő Hunterian Múzeummal, ahol az érmét őrizték az eredeti kincsből származó másik hárommal együtt, és kérte, hogy kutatásokat folytathasson az ottani kollégákkal.
A kutatók nagy felbontású mikroszkóppal megvizsgálták a négy érmét, és megerősítették a PLOS One című tudományos folyóiratban megjelent írásukban, hogy valóban vannak karcolások az érmén, és azok megfelelnek annak a mozgásnak, amelynek az érmék az erszényben voltak kitéve. Egy vegyi elemzés segítségével sikerült bebizonyítani azt is, hogy az érmék több száz évig voltak a földben.
Sponsianus katonai parancsok lehetett, aki megkoronáztatta magát a távoli tartomány, Dacia császárának. 260 táján Dacia el volt vágva a Római Birodalom többi részétől. Járványok és polgárháború miatt széttöredezett a birodalom. Ellenségektől körülvéve és Rómától elvágva, Sponsianus feltehetően a káosz és a polgárháború idején magához vonta a legfelsőbb parancsnokságot, és védelmezte Dacia katonáit és polgári lakosságát, amíg helyre nem állt a rend, és Aurelianus császár uralkodása alatt a római légiók és a közigazgatás ki nem vonult a tartományból. A provincia működő gazdasága érdekében úgy dönthetett, hogy saját pénzt veret. Ez az elmélet adhat magyarázatot arra, miért különböznek a vizsgált érmek a Rómában szokásos pénzektől.
Miután a kutatók megállapították, hogy az érmék hitelesek, s felfedezték az elveszettnek hitt római császárt, értesítették az erdélyi Nagyszebenben működő Brukenthal Múzeum kutatóit is, ahol szintén őriznek egy Sponsianus-érmét. Az érme Samuel von Brukenthal bárónak, Erdély kormányzójának, a múzeum alapítójának a hagyatékában szerepelt. A báró a halála óráján is az érmét tanulmányozta, és a szájhagyomány szerint az utolsó cselekedete az volt, hogy lejegyezte: eredeti.
Az érmék jelenleg a glasgow-i Hunterian Múzeum kiállításán tekinthetők meg.
Nyitókép: Sponsianus császárt ábrázoló érme. Forrás: PLOS One
