A legjobb, külföldön is érdeklődésre számot tartó könyveket a Petőfi Kulturális Ügynökség Közép-európai Irodalmi Igazgatósága és MeseCentruma válogatja. Idén először a HUBBY civil szervezettel együtt tartotta meg a PKÜ a mustrát. A nyomtatott katalógus március végén, a Bolognai Könyvvásárra fog megjelenni.
Célunk, hogy a nemzetközi könyvvásárokon, fesztiválokon átfogó képet mutassunk a megelőző esztendő magyar gyerekkönyvterméséről, bő tucatnyi művet válogatva a legjobbak közül, melyek természetesen a kiállítási standon is megtalálhatók. Ezúttal a magyar közönség számára is közzéteszünk egy magyar nyelvű válogatást a készülő 2025-ös katalógusból. Ajánlónk első részében a legkisebbek, az óvodások és a fiatalabb kisiskolások számára emeltünk ki egy csokrot. Hozzátesszük, ahogy mindig, hogy a jó gyerekkönyv 99 éves korig szórakoztat!
Búra alatt kapcsolódni
(0–99)
Máray Mariann gyerekkönyv-illusztrátor legújabb képkönyvében (más néven silent book vagy csendes könyv) egy elszigetelődött gyermek érzéseit ismerhetjük meg. Az egymást követő képekből kibomló, időben és térben pontosan követhető cselekmény egy magányos, vagy leginkább autista gyerek útkeresését követi nyomon a születéstől a felnőtté válásig. Az Elérhetetlen jól követhető kompozícióját Máray saját, a világot különlegesen érzékelő gyermekével kapcsolatos tapasztalatai inspirálták. A környezetével való érintkezésben a gyermeket körülvevő búra hol biztonságot nyújt, hol akadályként lép fel. A kötet egyik csúcspontja az a momentum, amikor a külvilág kikényszeríti a gyereket a védelmező búra alól. Ennek az erőszakos behatolásnak ellenpontja is lesz később: egy festővel való békés együttlét egy közös búra alatt. A helyenként sötét tónusok, groteszkbe hajlóan torzított formák és a néhány elemet fókuszba helyező képkompozíciók a szépséget sem nélkülözik. Remekül adják át az idegenségérzetet, növelik az olvasó empátiáját. A színvilág is a megoldás felé tart, egyre színesebbek a képek, egyre melegebb a tónus. Máray számára saját bevallása szerint maga az alkotás folyamata is terápiának bizonyult. A képzőművész a képek általi történetmesélést olyan lehetőségnek látta, amely közvetítésével a didaktikusság csapdáját kikerülve tud egy sok szempontból megragadhatatlan témáról, az autizmusról szólni. A csendeskönyvekben az anyagiság, a különböző érzékszervek általi érzékelés kerül előtérbe, a szövegalapú üzenet helyett a befogadó más csatornáira hangolódik rá, amikor a világról nyilatkozik, ami különösen alkalmas a szöveg médiumában nehezen megfogható témák kifejezésére. A kötet minden oldalán felbukkanó búra motívumában a neurodivergensek kívülről sokszor áthatolhatatlan világa testesül meg.
A silent book utat nyit a szabad asszociációknak, a képekben kibomló történet olyan többlettartalmakat, érzelmi hatásokat közvetít, amelyek más formában kevésbé megvalósíthatók. Emiatt az Elérhetetlen számos egyedi olvasat megszületését teszi lehetővé. A kötetet a mássággal való találkozás egyetemesebb példájaként is fölfoghatjuk. Ez az olvasat mindenki számára lehetőség a képes történethez kapcsolódni. A könyv egyik üzenete: nem a búrát kell megszüntetni, hanem meg kell találni a módot, hogyan lehet a búra alá jutni úgy, hogy az alatta élő személy a másik közeledését ne agresszióként élje meg.
Garajszki Margit
Féljünk jól a farkastól!
Grela Alexandra és Schein Gábor könyve merészségében mérföldkő a kortárs magyar gyerekirodalomban. A szépíró tollából született történet és az illusztrátor képei külön-külön is döbbenetes erejűek, összhatásuk pedig felforgatja azt, amit a magyar szülők eddig a gyerekkönyvről gondoltak.
A valóságszerű életkeretben, egy négytagú család mindennapjaiban játszódó cselekmény súlyos családi traumába, az apa metamorfózisába torkollik. A megoldás késleltetett, és mivel az események lánca éppen a határok, a gátak megkísértéséről és átszakadásáról beszélnek, nem is teljesen megnyugtató.
Az elbeszélő Gergő, a nagyobbik gyerek, az ő helyzetéből át éljük át a történetet. Az apa nevű szereplő állatokat utánoz a gyerekek, Gergő és a kicsi Rózi kérésére. A hétköznapi szerepjátékokból, a mókus, a majom, a rodeózó bika és a többi állat imitálásából nagyszerű családi együttlét, közös tréfa kerekedik, amelyet átszínez a jóleső ijedelem, a játék természetes izgalma. Majd fokozódik a feszültség, már nem csak a családtagok egyéni érzékenységén, életkorán múlik az ijedelem, a történet rettenetbe, Grimm-féle horrorba vált át, amikor Apa a mese dimenzióján belül valóságosan is farkassá változik. Először a magyar hegyekbe, a Börzsönybe menekítik, így védve első sorban a saját életüket tőle. Kialakul az új rendszer, amelyben a családtagok továbbra kapcsolatot tartanak a farkas-apával, és csodálják kifejlődött új tulajdonságait. Az óva intés és a törvényi tilalom ellenére azonban meglövik a vadászok. Ezen a ponton az általában is rendkívül expresszív, intenzív, harsány színvilágú képek sokkolóvá válnak és erős stilizáltságuk ellenére is horrorfilm-képkockákat idéznek. Ilyen a kép, amelyen a farkas-apa életéért küzdenek a kietlen műtőben, erős és vastagon húzott fekete vonalakkal ábrázolt környezetben. Ilyen az ábrázolás, amelyiken apa egy nagy, kiszolgáltatott gubanc, infúziós és más csövekkel körbefonva.
Anya és a gyerekek válságstábként fog ismét össze, és elhatározzák, hogy amint megerősödik, magasabb hegyekbe, a Tátrába kell apát szállítani. Ám erre nem kerül sor, apa visszaváltozik emberré, csak az egyik füle marad farkasfül.
A történet és a csúcspontja, a metamorfózis épp annyira meseien ábrázolt, hogy az olvasó sokféle traumáját képes magába szívni és oldani. A bántalmazó, a szenvedélybeteg vagy mentálisan beteg szülő viselkedését, a gyerek pánikját és szégyenét, egy diszfunkcionális vagy atipikus család működését, a parentifikált gyerekek vagy az elvált szülők gyerekeként élők hétköznapjait. Az életveszély és a gyógyulás hullámzó folyamatát kórházi körülmények között. Az újratervezést és családi összefogást vészhelyzetekben.
Grela Alexandra képei olyan erősen szívják hangulatukat, stílusukat Schein Gábor történetből és mesenyelvéből, hogy még az sem volna csoda, ha utólag képkönyvként emlékeznénk a kiadványra.
Harmath Artemisz
Otthon a strandon (5–8)
Üde, egyedi humorú, karakteres világú, rendkívül szórakoztató meseregény a Rókazsolt… Különlegessége, hogy a grafika és a szöveg egyformán lendületes és cinkosan összeillő. Gördülékenyen forrnak össze formák, színek és megnyilatkozások, barátságos és érdekfeszítő hangulatú világot teremtve.
Rádai Andrea és Sipos Fanni harmonikus alkotóközössége nem csak ábrázolja, egyben meggyőzően tanúsítja a könyv üzenetét: az összefogás erejét. A becsületbeli ügyek és pajkos kalandok állatos meseregénye létező budapesti helyszíneken kalauzol, mégis bárhol elképzelhető Európában, ahol folyó, sziget, kikötő vagy elhagyott gyár áll a városban.
A huncut figurák, mintha a saját bohókás barátaink, ovistársaink lennének. Róka Zsolt, a főhős időnként kutyának álcázza magát, Gólya Géza pedig magát hajóorrszobornak tettetve ravaszkodik. Hol naiv, hol furfangos, mindig lelkes, bátor és leleményes hősöket ismerünk meg a pár szavas jellemzésekből és a szellemes párbeszédekből. Rókazsolt a Palatinus strandon zárás után kukázik, innen és világlátott barátaitól vannak az ajándékba is osztogatott, már a belső borítón is böngészhető kincsei. Megismerkedik két kislánnyal, Jolival és Sárival. Velük őrületes bringóhintós üldözésbe kezdve megkaparintja Gólya Géza levelét. A szövetségesek a múltban is azok voltak, segítettek Gólya Géza bácsinak kihajózni Afrikába. Most pedig visszaszerzik Joli elhagyott plüsszsiráfját, valamint megmentik a pillangókat. Segítőik Varjúsanyi, az okostelefon-függő madárbarát, Sárkánybori, a mikroszkopikus méretű sárkányka. Az ő lelkiségük, de még a gonosz Banyabarbié is kisugárzik a környezetre. Az átlagos gyár, a sziget, a kikötő izgalmas, derűsen különleges, vagy borzongató speciális térré tágul.
Az illusztráció sokszínű. Ez abból a játékosságból ered, hogy dokumentarista aprólékosságot ötvöz művészi stilizálással. A színek meleg harmóniát, a vonalkezelés pedig elvont költőiséget csempész az élménybe. Egy krokodilharapta félbemaradt levél, amely vizuálisan is megjelenik, egy ázott, tépett cetli, amit mintha a könyvbe ragasztottak volna, egy böngészővel felérő rókalyuklabirintus-ábrázolás, egy sötét színű szövegkeret, egy a másik oldalra átlógó egész oldalas kép, monokróm, barna tónusú színvilággal jelölt múlt idejű eseményábrázolás váltogatja egymást. Hatásában azt teszi, amit a mese nyelve. Szervesen ölt egymásba varázslatot és gyermeki hétköznapot. A rejtély és a nyomozás, a kaland és a boszorkányos átok, a varázslat sok ismerős hétköznapiassággal arányosan keverednek. A macskaszerelemtől az únózáson át (Uno!) a bringóhintózásig és gumicukorevésig, a strandon felejtett vízipisztolyokig. A kalandok folytatódnak a Rókazsolt és a különleges kedd című 2024-es kiadványban, melyben varázsitalfőzéssel lehet csak felvenni a harcot a bosszúálló Banyabarbi ellen.
Harmath Artemisz
Az alsó világ meghódítása (8–99)
Mindig születnek és nőnek föl járművekre specializálódott érdeklődésű gyerekek. Közülük is akadnak metrómániások. A művészi kiállítású A metró nekik szól akkor is, ha már felnőttek. Címéhez hűen a metrót minden szempontból és minden időben, a világ minden táján Chicagótól Sydneyig, Berlintől Tokióig megismerhetjük ebből a kiadványból. A borítón a budapesti 3-as metróvonal jellemző elemei szerepelnek.
A grafika kulcsszerepet játszik, mivel megfelelő hangulatot teremt, miközben ismeretet is közöl. Titokzatos atmoszférát és dinamizmust sugallanak a rajzok, már a belső borítón megidézik a metrózás térbeli élményének hangulatait. Ez a földrajzi világokat összekötő sebesség, és a halandó előtt megfoghatatlan technológiai bravúr találkozásának élménye. Szinte beavatásélményként ábrázolja Szinvai Dániel ceruzája a metrózást. Az emberi tudás föld alatti „alvilágába”, az alászállás borzongatóan titokzatos élményébe von be a sötét tónusú, a felszín ábrázolásakor is ködös, szűrt fényű terek, tájak rajza. Ahogyan a régi térképrajzolatokra és Sherlock Holmes-i detektívtörténetekre emlékeztető vonalkezelés és színezés is.
Csakhogy a titkokat a szerzők fölfedik, nyelvileg és képileg is válaszokat kapunk megannyi kérdésünkre. Mi határozza meg, hogy hová épülhet metró? Mi a metróközlekedés legfontosabb szerepe ma? Miért van szükség magasmetróra? Mi mindent találnak az alagútfúrók a föld mélyén? Hogyan jut ki a kifúrt föld a felszínre? Mi biztosítja az alagutak szigetelését a víz alatt? Hogyan néz ki a természet, a technika és a művészet találkozása Stockholmban? Vannak még emberpréselő tolóemberek a tokiói metróban?
A grafika nem csak az élmény átélésében segít. Megfelel a gazdag, de önmagában száraz ismeretanyag infografikai kihívásainak. A kép és szöveg a legnagyobb változatossággal kapcsolódik egymáshoz, hogy az ismeretanyag egyszerre érthető és izgalmas is legyen. Arányuk és elrendezésük éppen ezért folyamatosan változik, igen sokféle az oldalpárokon.
Persze a szöveg is tartogat érdekességeket. Megtudhatjuk, hogy Stockholm alatt olyan kemény a talaj, hogy a metróvonalat úgy kellett belerobbantani. Chicagóban viszont olyan mocsaras, hogy az első vonalat inkább a magasban vezették el. Salvador Dalí pedig egyszer egy hangyásszal sétált ki a párizsi metróból.
Harmath Artemisz
Maléna kertje
Molnár Krisztina Rita meseregényének főhőse, a tízéves Füge Maléna elfoglalt szülők gyermeke. A délutánjait magányosan tölti: egyedül tanul, egyedül eszik, egyedül megy el különórára. A szülei folyton dolgoznak, távol élő nagyszüleivel főként levélben tartja a kapcsolatot. Máli mást sem csinál, mint szorgalmasan igyekszik eleget tenni a kötelezettségeinek. A kislány egyetlen bizalmasa a hársfa tövében lakó öreg tücsök, Szibill, a tücsökzenekar karmestere. Ő Maléna legjobb barátja, állandó beszélgetőtársa s egyben legfőbb tanácsadója.
Ahogy közeledik a kislány születésnapja, egyre jobban nyomasztja őt, hogy hogyan mondja el az apukájának, anélkül, hogy megbántaná, hogy nem szeretne rózsaszín mobiltelefont kapni. Inkább egy lombházat szeretne építtetni a postással, Bicajossal a kertbe. A kisház alkalmas lenne, hogy Maléna nyáron elrejtőzhessen benne hármasban a szüleivel, és talán az apukája is újra elővenné a gitárját, nem csak a karrierjét építené szakadatlanul.
Máli a családi múltból merítkezve egyre nagyobb önbizalmat szerez, hogy közelebb kerüljön a vágyai megfogalmazásához, megvalósításához. Egyre jobban nyit a külvilág felé, barátságokat köt. Ezt a kedves, idilli történetet, lassú történetszövés és kifinomult, szofisztikált nyelvezet jellemzi. A könyvet átszövik a különféle kultúrtörténeti utalások. Mivel Szibill hegedül, Máli pedig zongorázik, sok szó esik Bach, Mozart és Vivaldi művészetéről. Máli anyukája muzeológus, ezért az egyiptomi macskakultusztól kezdve a bronzkori szobrokig több témát is érintünk. Az edukációs szándékkal összhangban a szerző – külön színnel kiemelt – kis szövegpanelekbe tudás- vagy ötletmorzsákat helyezett el. Megmagyaráz velük egy-egy idegen szót, vagy további információval egészíti ki az olvasottakat. A regény végén egy mellékletet is fellelhető, amelyben dalszövegek és receptek szerepelnek.
A könyvből áradó szeretetteljes hangulat, az élet apró rezdüléseinek élményszerű megragadása, az igazán fontos emberi kapcsolódások megjelenítése, az értékes pillanatok varázsának ábrázolása egészen különleges olvasmányélménnyé teszi a Maléna kertjét.
Ezt a bűbájos, nyugtató hangulatú könyvet Simonyi Cecília különleges, finoman megmunkált rézkarcai díszítik. Ezenfelül nyolc, teljes oldalas színes kollázs illusztrálja a történetet, amelyek akár önálló alkotásként is megállnák a helyüket.
Garajszki Margit
