Az Alföld szerkesztősége 1978 óta kiemelkedő szerzőit nívódíjban részesíti. 1993-tól a díjazottak a pénzjutalom mellé E. Lakatos Aranka szobrászművész emlékplakettjét is megkapják. 1978 és 2023 között 46 alkalommal 132 szerzőnek 139 Alföld-díjat osztottak ki (heten: Csoóri Sándor, Sütő András, Kulcsár Szabó Ernő, Tandori Dezső, Oravecz Imre, Esterházy Péter és Térey János kétszer is megkapták). A kitüntetettek között olyanok szerepeltek, mint Kányádi Sándor, Hankiss Elemér, Tar Sándor, Nádas Péter, Borbély Szilárd, Kovács András Ferenc, Szilágyi István, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina és mások.
Idén Gergely Ágnes a magyar és a világlíra hagyományaihoz kapcsolódó, a humort és az iróniát sem nélkülöző klasszikus veretességű költészetéért, a lapban közel 60 éve megjelenő verseiért;
Juhász Tibor színvonalas és kockázatvállaló lírai és prózai munkáiért, elmélyült és hiánypótló tanulmányaiért és kritikáiért, vitaanyagaiért, az Alföld folyóirathoz köthető beszélgetések moderálásáért;
Korpa Tamás az emberi és a non-humán, a természeti és a kulturalizált képződmények találkozását, érintkezését, egymásba fonódását letapogató, hallhatóvá és láthatóvá tevő, különleges hangoltságú verseiért, valamint lapban megjelent kritikáiért és interjúiért részesül Alföld-díjban.
A díjakat november 5-én az Alföld-díjasok estjén adják át 19 órakor a Kölcsey Központ Bényi Galériájában, majd a díjazottak egy portrébeszélgetésen vesznek részt. A díjazottakat Áfra János, Lapis József és Herczeg Ákos méltatja, a panelbeszélgetést Fodor Péter moderálja.
A Debreceni Irodalmi Napok idei témája: a levél, a díjátadót megelőzően 17 órakor veszi kezdetét a tudományos tanácskozás.
A levél a kapcsolattartás, az üzenetküldés, az információáramlás ősidők óta létező médiuma. Postagalamb, gyalogos vagy lovas futár, postakocsi, hajó, vonat, repülőgép hozta-vitte, kézzel írták, később írógéppel, manapság a világháló röpíti az üzeneteket. A költői és a misszilis, a bemutatkozó és a búcsúlevelek, az el nem küldött és a meg nem érkező, a felmentő és a posztumusz levelek kultúr- és irodalomtörténeti jelentősége – Euripidész Hippolütoszától, Lőrinc barát és Romeo levelétől, Mikes Kelemen „édes néném”-nek címzett levelein, valamint az Új Héloïse-on, a Wertheren és a Veszedelmes viszonyokon át a levelek különös jelentőségéig az irodalomtörténeti hagyományban: Petőfi és Arany barátságától József Attila búcsúlevelein át Borbély Szilárd és Térey János immáron Debrecenben gondozott írói hagyatékáig. A folyóiratok valaha a nyilvánossá tett írói-költői levelezéseken alapulva fejlődtek ki, s a levelek sorsalakító szerepe minden korban jelentős szerepet játszott. Mi a helyzet manapság, amikor a hagyományos levelezésnek (levélpapír, boríték, bélyeg stb.) leáldozott, s amikor a „levélciklus” lerövidült, az üzenetváltások felgyorsultak, a levélírás kulturális gyakorlata gyökeresen átalakult és egyszersmind illékonyabbá is vált? Mi változott, és megváltozott-e ezáltal az ember?
17.00 Bódi Katalin: A levélregény poétikája és emberképe a kora újkorban
17.20 Szilágyi Zsófia: „légy szíves azonnal válaszolni”: mit tudhatunk meg Móricz leveleiből?
17.40 Guld Ádám: Vigyorkódok, hangulatjelek, smiley-k: a képiség szerepe a digilektusban
18.00: Levelezés egykor és ma – panelbeszélgetés: Bódi Katalin, Szilágyi Zsófia, Guld Ádám és Pataky Adrienn, moderál: Szirák Péter
További részletek itt.
