Az Abszurd királyság – Az iskolakerülő művészet parodisztikus világa című tárlat kiállítás a patafizika témájához kapcsolódó hazai és európai képzőművészetbe nyújt betekintést, különös tekintettel Alfred Jarry Übü király című drámájának a képzőművészetre gyakorolt hatására.
A patafizika a világ kifordított, képzeletbeli megoldásainak (ál)tudománya, amely Alfred Jarry francia drámaírótól származik, akit ma a színháztudomány az abszurd dráma ősatyjaként tart számon. Jarry azonban nemcsak a színházművészetre, hanem a századforduló szimbolistáira és a 20. század első felének legnagyobb avantgárd alkotóira is nagy hatással volt. Bonnard, Toulouse-Lautrec, Rousseau, Picasso alkottak Jarry által inspirálva, majd az 1948-ban létrejött, a patafizikának rendszert és folytonosságot adó, jórészt titokban tevékenykedő nemzetközi Patafizikus Kollégium révén óriási tábora alakult ki a patafizikával foglalkozó alkotóknak. A Kollégium satrapái, azaz vezetői olyan személyek közül kerültek ki, mint Boris Vian, Raymond Queneau, Eugéne Ionesco, de közöttük találjuk Marcel Duchamp-ot, Joan Mirót, Max Ernstet, Jean Dubuffet-t, Maurits Cornelis Eschert és Umberto Ecót is.
A tárlat négy szekcióra bontva mutatja be Jarry és a patafizika hatását, a történeti kontextustól napjainkig.
Az első szekció bemutatja Alfred Jarry jelentőségét, az első Übü-dráma létrejöttének körülményeit, Jarry személyes kapcsolatait korának alkotóival és szellemi hatását a művészettörténet legismertebb művészeinek munkáira. A második szekció a hazai színházi Übü király előadásokhoz kapcsolódó különleges vizuális elemekről mutat be válogatást az 1970-es évektől napjainkig. A harmadik szekció a patafizika jelenkori nemzetközi szerelmeseinek alkotásaira fókuszál. A kiállítás negyedik szekciója a patafizikával foglalkozó hazai művészek alkotásaiból válogat, akiknek munkáiban az abszurd, a groteszk, az irónia és a hatalmat kijátszó láthatatlan szembeszállás nyilvánul meg.
Az 1960-as évektől a patafizikus gondolkodás a hazai képzőművészetben is összekapcsolódott az avantgárd forradalmával. Nemcsak az abszurd, a groteszk, az irónia, és a társadalomkritika eszköze volt, hanem – különösen a rendszerváltás előtt – a hatalmat kijátszó láthatatlan szembeszállás lehetősége és reménye is.
A tárlat június 18. és szeptember 17. között látogatható a Műcsarnokban.
A képen Biciklis Alfred Jarry Corbeilben (1898)
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
